Olyan törvényjavaslat kidolgozását rendelte el a kormány a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítására, amelyben a hangsúly a rehabilitáción és a foglalkoztatás elősegítésén kell legyen – hangsúlyozta Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtök délután, Soltész Miklós államtitkárral tartott sajtótájékoztatóján.
A Kormány elfogadta a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatban az új intézményi rendszer kialakításáról szóló előterjesztést, és elrendelte az ehhez kapcsolódó törvényjavaslat kidolgozását – mondta a kormányszóvivő. Hozzátette: a kormányzat az összes olyan alrendszerhez hozzányúl, amely igazságtalan, vagy tarthatatlan.
A jelenlegi rendszer problémáiról szólva Giró-Szász András elmondta, hogy az fenntarthatatlan és átláthatatlan, pazarló, valamint nem ösztönöz az álláskeresésre, a legális munkavállalásra. A kormányszóvivő kiemelte, hogy hazánkban kétszer annyian részesülnek rokkantsági ellátásban, mint a régió más államaiban.
Giró-Szász András kifejtette: az új rendszerben megszűnik a rendszeres és átmeneti rokkantsági ellátás jelenlegi formája, ezek helyét két részből álló új ellátási forma veszi át. Lesz egy táppénz jellegű juttatás és egy rokkantsági ellátás.
Soltész Miklós szociális, család- és Ifjúságügyért felelős államtitkár is hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet teljességgel tarthatatlan, hiszen több mint 900 ezer fő kap rokkantsági ellátást. Az új rendszernél fő szabály lesz – fogalmazott az államtitkár –, hogy akik elérik a nyugdíjkorhatárt, azok nem rokkantsági ellátást kapnak majd, hanem nyugellátást, akik viszont a korhatár alatt vannak, azok rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesülnek.
Soltész Miklós rámutatott, hogy jelenleg 111 ezer ember részesül rokkantsági ellátásban, közülük lesznek akik rehabilitálhatóak, s lesznek akik nem – utóbbiak rokkantsági ellátást kapnak majd. A rokkantsági ellátás nem változik – erősítette meg az államtitkár.
A szociális, család- és Ifjúságügyért felelős államtitkár elmondta: lesz, akiket nem érint az átalakítás, mivel már 384 ezernél is több azoknak a száma, akik nyugellátásban részesülnek. Nem érinti továbbá a III. kategóriás rokkantsági csoportot, mivel ők is rokkantsági ellátást kapnak.
Soltész Miklós kitért arra is, hogy az új szabályozásban, akik rehabilitációs ellátást kapnak, azoknak az ellátás addig jár, amíg nem dolgoznak, munkavégzésük idejére fel kell függeszteniük azt. A rehabilitációs kártyával rendelkezők foglalkoztatásánál a munkaadóknak nem kell járulékokat fizetniük – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: bér- és költségkompenzációban is részesülnek a munkáltatók, amely mértéke az első évben 100, a másodikban 90, és a harmadikban 80 százalékos lesz.
Soltész Miklós rámutatott: megtisztul így a rendszer és a munkára ösztönöz. Nem azt veszi figyelembe – mondta – , hogy ki, mit nem tud, hanem azt, hogy ki, mit tud.
