A kormány megkezdte a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval egy olyan új megállapodás megkötéséről, amely megszorítások helyett a magyar gazdaság növekedését segíti elő. Az új megállapodás várhatóan a jövő év első hónapjaiban köttetik meg - közölte pénteken az NGM. "A magyar gazdaság a piacról finanszírozza magát, nem függünk mások jóindulatától. Ezzel a megújulás korszaka lezárult, most a növekedés korszaka kezdődik, és ehhez minden eszközt igénybe kell vennünk" - tartalmazza a közlemény.
A Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtök délután jelentette be, hogy a kormány új típusú együttműködésről kezd tárgyalásokat a Nemzetközi Valutalappal. Hangsúlyozták, hogy az újfajta megállapodás – szemben a régivel – nem növeli az államadósságot, mivel nem hitelfelvételről szól, voltaképp egy biztosítást kötünk, amely növeli a befektetői biztonságot Magyarországon. Így lesz esély a tervezett menetrend szerint beindítani a növekedést.
Orbán Viktor kormányfő az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken reggel azt közölte, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter péntek délelőtt jelenti be a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációjának, hogy Magyarország egy biztosítás típusú megállapodást szeretne kötni az IMF-fel.
Magyarország - ha nem köt új, szigorúan ellenőrzött feltételekhez között készenlétihitel-megállapodást - háromféle lehetőség közül választhat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) új típusú hitelkeretei közül. Az egyik a rugalmas hitelkeret (Flexible Credit Line), amelyet az IMF erős gazdasági alapokkal, jó mérlegteljesítményekkel rendelkező országoknak kínál válságmegelőző céllal. Az ezt kérő ország a keretet gyakorlatilag automatikusan megkapja, ha megfelel e keret előre ismert szabványfeltételeinek. A keretből szükség esetén le lehet hívni, mégpedig külön eseti teljesítményellenőrzés nélkül. Ilyen keretet váltott ki Lengyelország.
Az IMF szigorban keményebb új típusú eszköze az elővigyázatossági hitelkeret (Precautionary Credit Line). Ezt szintén erős alapokkal és jó teljesítménymúlttal rendelkező országoknak adják, de olyanoknak, amelyek átmeneti sebezhetőségük miatt nem felelnek meg a rugalmas hitelkeret szabványos feltételeinek. Ebből a keretből nem kell lehívni, azaz ténylegesen kölcsönt fölvenni, hanem szolgálhat pusztán elővigyázatossági biztosíték gyanánt.
A legszigorúbb, de a hagyományos készenléti hitelkeretnél még enyhébb lehetőség a készenléti hitel könnyített változata, az elővigyázatossági készenlétihitel-megállapodás. A közösen, tárgyalásokon megállapodott egyedi, országra szabott feltételrendszer teljesítését az IMF a szokásos rendszerességgel ellenőrzi. A különbség az, hogy előre megállapodnak: a keretösszeget a kedvezményezett ország nem fogja felhasználni, hanem elővigyázatosságnak tekintik a keret készenlétben tartását. Ilyet kötött Románia.
Magyarországnak eddig három készenlétihitel-megállapodása volt az IMF-fel: az 1993. szeptembertől 1994. decemberig futott 340 millió SDR-es keretből Magyarország 56,7 millió SDR-t hívott le. A következő, 1996. márciustól 1998 februárig tartott, 264,18 millió SDR-es keretből semmit sem használtak fel ténylegesen. Az utolsó egyezményt 2008. novemberben kötötték, tavaly októberben járt le, 10,537 milliárd SDR-es (mai áron 12,2 milliárd eurós) keretéből 7,637 milliárd SDR-t hívott le a kormány. A tőke törlesztése jövőre kezdődik, 2014-ig tart, a kamat és a költség várhatóan 286,4 millió SDR (332 millió euró) lesz.
Magyarország és az IMF között 2010 júliusában maradtak abba a tárgyalások a 2008 őszén jóváhagyott hitelkeret megújításáról. Az IMF akkori közleménye szerint a szervezet továbbra is törekszik a magyar féllel támadt nézeteltérések áthidalására, a brüsszeli bizottság pedig úgy nyilatkozott, hogy helyesnek tartaná, ha egy későbbi időpontban folytatódnának a tárgyalások. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: a kormány folytatja a strukturális reformok politikáját a tárgyalópartnerek által fontosnak tartott területeken, és folytatja a tárgyalásokat is a nemzetközi szervezetekkel.
