Szeptemberben sem változott a hitelintézeti szektor aktivitása, árfolyamszűrten számítva a vállalkozások hitelállománya stagnált, a háztartásoké enyhén visszaesett. A bankok eredménye az első háromnegyedévben csökkent az előző év azonos időszakához képest, amiben fontos szerepet játszott a portfolió minőségének romlása, valamint a végtörlesztés miatt várható veszteségekre képzett tartalék - derül ki a felügyelet elemzéséből.ű
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) honlapján a szeptemberi adatokról közzétett gyorselemzés szerint a banki fióktelepek eredménye dinamikusan nőtt, ami nagyobbrészt a visszafogott nettó értékvesztés- és céltartalék-képzésnek volt köszönhető. A szövetkezeti hitelintézetek eredménye lényegesen csökkent, méghozzá a jövedelemtermelés közeljövőbeni kilátásait is negatívan érintő módon: a megemelkedő nettó értékvesztés és céltartalék-képzés sem tudott lépést tartani a portfolió romlásával.
A hitelintézeti szektorban a tisztítatlan adatok alapján szeptemberben ugyan a nem pénzügyi vállalkozások bruttó hitelállománya 4 százalékkal, a háztartásoké pedig 2,5 százalékkal bővült, a forintban összesített állományok emelkedése azonban a forint szeptember havi gyengülése miatt következett be. Az árfolyamszűrt adatok szerint a vállalkozások hitelállománya gyakorlatilag nem változott az utóbbi egy hónapban, a háztartásoké pedig 0,4 százalékkal csökkent. Ezen belül a bankok által nyújtott hitelek állománya árfolyamszűrten tovább csökkent mind a vállalkozói hitelek, mind a lakossági hitelek tekintetében, 0,2-0,2 százalékkal.
A banki fióktelepek nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelei - a legutóbbi hónapok tendenciáinak megfelelően tovább bővültek - szeptemberben 2,4 százalékkal - miközben a háztartások finanszírozása 3,3 százalékkal esett vissza árfolyamszűrten. A fióktelepek ennek köszönhetően tovább növelték piaci részesedésüket, amely jelenleg 6,7 százalék a vállalati hitelezésben (2010 végén 5,9 százalék volt). A szövetkezeti hitelintézetek árfolyamszűrt bruttó vállalkozói hitelállománya gyakorlatilag stagnált, háztartási hitelállományuk viszont visszaesett.
A bankok eredményének alakulását meghatározó főbb tényezők közül a legnagyobb hatású az "értékvesztés, kockázati céltartalék képzés változása" tétel jelentős megugrása volt. Az első negyedév indokolatlanul nyomott nettó értékvesztés képzése után a második negyedévben, illetve július-augusztusban a szektor valamennyit bepótolt a portfólióminőség alakulása alapján indokolt képzéshez képest, de ennél is komolyabb elmozdulást jelentett a szeptember havi, egy hónap alatt 123 milliárd forint összegű növekedés.
A végtörlesztés miatti várható veszteségekre a bankok szeptemberben közel 100 milliárd forint összegben képeztek tartalékokat. Mindezt figyelembe véve viszonylag jó bankszektori teljesítmény, hogy az első háromnegyedévi adózás előtti eredmény (87 milliárd forint) mindössze 13 milliárd forinttal, 13 százalékkal volt alacsonyabb a tavalyi év hasonló időszakáénál. A felügyelet ugyanakkor kiemeli, hogy a szektoron belül a polarizáció jelentősen növekszik, s a veszteséges bankok száma emelkedik.
A banki fióktelepek adózás előtti eredménye lényegesen, 57 százalékkal meghaladta a tavalyi háromnegyedévit. Habár az aktivitás növekedésével is összefüggésben mind a kamateredmény, mind a jutalék- és díjeredmény emelkedett, e növekmények csaknem 60 százalékát elvitte az általános igazgatási költségek növekedése.
Habár a szövetkezeti hitelintézetek kamateredménye az idei első háromnegyedévében nőtt a bázisidőszakihoz képest, e növekményhez hasonló összeggel csökkent a szektor nem kamateredménye. Az általános igazgatási költségek és a nettó értékvesztés és kockázati céltartalék növekedése következtében a szektor társasági adózás előtti eredménye 2011. első kilenc hónapjában a bázisidőszakinál lényegesen kisebb lett.
