Bakonyi Zoltán közölte: Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár valótlanul állítja, hogy a Mal nem akarta folytatni a tevékenységét 2011. február 28-a után, amikor lejárt az egységes környezethasználati engedélyük. Ennek igazolására a sajtó jelen lévő képviselőinek bemutatta a zöldhatóság 2006-ban kiadott engedélyét, amely tartalmazza, hogy a következő engedélykérelmet 2010 október 30-ig kell benyújtani. A vörösiszap-katasztrófa október 4-én következett be, s annak időpontjáig ezért nem nyújtotta be az újabb kérelmet a Mal.
A vezérigazgató cáfolta az államtitkárnak azt az állítását is, miszerint az átszakadt X-es tározót túltöltötték. Bemutatta a zöldhatóságnak a Mal környezetvédelmi bírságáról szóló nyilvános határozatát: a helyszíni mérések szerint 215,5 méter tengerszint feletti magasságot vettek alapul a bírság számításához, miközben a kazetta megengedett töltési szintje 216,0 volt.
Bakonyi Zoltán hangsúlyozta, hogy a felelősség megállapítása a bíróság feladata, az államtitkár kijelentései pedig veszélyeztetik a cég működését, és hatezer ember munkahelyét. Szakértői vélemények igazolják, hogy a zagytározót körülvevő vízzáró résfal megépítése gyorsította azt a fizikai-kémiai jelenséget, amelynek köszönhetően a gát sarka alatti agyag szilárdsága csökkent, és a meggyengült talajon álló létesítmény tönkrement - mondta, hozzátéve, hogy a résfal megépítését a hatóságok írták elő a cégnek, akik nyilván szintén nem ismerték ezt a fizikai-kémiai jelenséget.
Leszögezte: a Mal hosszú távú terveit a tragédiát megelőzően elkezdett beruházások is igazolják, a cég 1,7 milliárd forintot költött a halimbai mélyművelésű bányájának bővítésére és a hidrátgyártás korszerűsítésére. A zöldhatóság 2010 szeptember 29-én ellenőrizte a halimbai bauxitbánya bővítését, a bánya 2014-16-ig biztosítja a nyersanyagellátást.
Illés Zoltán egy közelmúltban nyilvánosságra hozott szakértői véleményre hivatkozva csütörtökön azt mondta az MTI-nek: ma is fenntartja azt a gyanúját, miszerint a kiszakadt tízes tározót feltételezések szerint túltöltötték, ami miatt sokkal nagyobb nyomás nehezedett a falakra. Az államtitkár véleménye szerint a Mal tulajdonosai nagy valószínűséggel nem akarták folytatni a cég tevékenységét 2011. február 28-a után, amikor is lejárt a környezetvédelmi engedélyük, hiszen 2010. október 4-ig - a katasztrófa időpontjáig - nem kértek újabb engedélyt a cég tevékenységének folytatására. A talaj átnedvesedése és a tározó túltöltése együtt okozhatta 2010 októberében a katasztrófát, ami nem természeti jelenség, hanem a Mal tevékenységéből származik, ezért a felelős csakis a tulajdonos és az üzemeltető lehet - összegezte korábban az államtitkár.
