Az újonnan kifejlesztett analízis az egyedek genetikai állományát térképezi fel, pontos alfaji besorolását határozza meg, valamint megoldja a feltáratlan rokonsági kapcsolatokat és apasági kérdéseket.
A kutatás eredménye tudományos alapot szolgáltat a jövőben a csimpánz fajmegmentési program koordinátorának a szaporodó családok összeállításában és természetvédelmi programok tervezéséhez és végrehajtásához egyaránt.
A Veszprémi Állatkertben 1963. óta tart csimpánzokat, melyek közül az első és egyben leghíresebb Böbe volt. Az eltelt évtizedek alatt összesen csaknem 30 egyed élt Veszprémben, melyek mind a látogatók kedvenceivé váltak. Az állatkert régi lakója, Móni 1989-ben látta meg a napvilágot, Mónika és Misi utódaként, akik a korabeli feljegyzések alapján még Afrikából származtak. Mivel eddig csak régi fényképek segítségével volt lehetséges a szülők származási helyének és alfaji besorolásának meghatározása, ezért a fenti célok eléréséhez nagy segítség az újonnan kifejlesztett genetikai eljárás.
A Veszprémi Állatkert állatorvosa, dr. Szekér Pál a vizsgálathoz szükséges vérmintát altatott állapotban vette le Móni nevű csimpánztól. A minta vizsgálatára Koppenhágában kerül sor.
A csimpánzok kihalástól veszélyeztetett állatfaj, megmentésük érdekében számos természetvédelmi program indult. A Veszprémi Állatkertben jelenleg hét csimpánz látható a 2009-ben átadott Csimpánzvilágban.
