Hideg van, fűteni kell, a mi égövünkön csak így élhetjük túl a telet, miközben várjuk az új tavaszt. Nem mindegy persze, hogy mibe kerül ez a túlélés. Vegyünk fát? Szenet? Esetleg cseréljük le kazánjainkat vegyes tüzelésűre? Vagy ültessünk energiafüvet? Nem érdemes „fejjel rohanni a falnak”! Már kevés és jól átgondolt lépéssel nagyon sokat érhetünk el!
Megdöbbentő lehet az a tény, hogy háztartási méretben éves energiafelhasználásunk nagy részét fűtésre használjuk (az adatok 60–75% közöttiek). Az élethelyzetek persze mindenkinél mások, hiszen van, aki távfűtéses lakásban él, mások a cserépkályhára esküsznek, hódít a passzív ház és a földhő. Otthonainkban alapvetően gáz van…, egyelőre még van. A gáz drága, és valószínűleg nem lesz olcsóbb, ésszerűn kell hát használnunk.
Milyen módszerekkel tudjuk kicsit takarékosabbra fogni az energiahordozókat?
Az egy fokkal csökkentett fűtési hőmérséklet 6 %-kal csökkenti az energiafelhasználást, és ezzel a fűtésszámlánkat is. Ez a mérték azonban inkább 20 fok felett igaz; 24 fokról 23-ra csökkentve, de 19-ről 18-ra már nem akkora a „haszon” és ráadásul ilyen hőmérséklet mellett már mi is fázunk. A lényeg, hogy nem kell túlfűteni a lakást, házat: két fok le – egy (két) pulcsi fel!
Régebbi házaknál a szigetelés, illetve annak hiánya okozhat horribilis fűtésköltséget. Az utólagos szigetelés, a nyílászáró-csere vagy a fűtéskorszerűsítés azonban nagy beruházás, előtte érdemes felmérni, esetleg szakember segítségével felméretni, hogy mi is lenne felújítás helyes sorrendje, azaz hol szökik igazán a meleg. Kérhetünk hőkamerázást is, amely során az elmés szerkezet rögtön megmutatja házunk titkait, s a színes hőtérképnek köszönhetően azonnal kiderül, melyik otthonunk leggyengébb pontja.
Forduljanak bizalommal a Csalán Egyesülethez (www.csalan.hu), ahol témába vágó kiadványokkal, tanácsokkal, kölcsönözhető eszközökkel segíthetik a „zölden” és tudatosan átgondolt ház körüli változtatásokat.
