„Az állam az embereket, a közösséget kell, hogy szolgálja!” / Szent István ünnepe Balatonfüreden

Augusztus 20-a az egyetlen kitüntetett állami ünnepünk, de időről időre, korszakról korszakra voltak olyanok, akik nem tudtak azonosulni Szent István szellemével és átkeresztelték. Hívták az új kenyér ünnepének, az alkotmány ünnepének, mára viszont ezek a fogalmak egybeforrtak – emlékezett Navracsics Tibor. A politikus szomorúan konstatálta, hogy egyre inkább vulgarizálódik, beolvad a mindennapokba augusztus 20. Mert mire gondolunk ilyenkor? Hamarosan vége a nyárnak, még utoljára strandolni kell, hamarosan kezdődik az iskola. Épp azért, mert a nyári szünidőre esik, ez az egyetlen ünnepünk, mely nem iskolai ünnep. A diákok nem készülnek rá, nem hallanak róla tanáraiktól, s így legszebb ünnepünk nem válik a demokráciára való nevelés részévé.  Hallanak a gyerekek két levert forradalomról, de augusztus 20-ról, s arról az ezer éves szívós munkáról, mellyel a magyarság fenntartotta Szent István örökségét, nem nagyon – mondta Navracsics.

1000 évvel ezelőtt István király megalkotta a keresztény magyar államot, mi pedig fenntartottuk, úgy, hogy olykor elveszni látszott az államiság, a függetlenség, ma pedig már a keresztény értékrend is – emlékeztetett történelmi viharainkra a honatya. Majd hozzátette, hogy az államnak a közösséget kell szolgálnia, ez a feladata! Az első magyar király germán mintára, a keresztény szellemre építve azért hozta létre az államot, mert hitte, belátta, hogy az állam az egyetlen, mely azt a szervezeti keretet adja, amely biztosítja a közösség továbbélését. Akik nem így választottak, széthullottak. Az oszmán török birodalom, vagy a bolsevik Szovjetunió. A független nemzeti államiságnál nincs fontosabb – mondta Navracsics Tibor. Horvátország vállalta érte a háborút, de látták a csehek és a szlovákok is, hogy csak az önálló állam képes összetartani közösségüket. De csak és csakis akkor, ha ez az állam a közösséget szolgálja – nyomatékosított az ünnepi szónok.


Milyen a jó állam? – tette fel a kérdést a képviselő. S a válasz: Melynek vezére az őszinteség, amelynek vezetői az emberek szemébe tudnak nézni – mert ők adják a legitimációt. Ha az állam sok önös érdek mellett csak zsákmányát gyarapítja és viszályt szít a közösségben, nem összefogásra, hanem széthúzásra buzdít, az a közösség bizony szétesik.

Mi a feladat? A szegényeknek utat nyitni a gyarapodás felé, segíteni a gyengéket, az erővel élni és nem visszaélni. Navracsics szerint eljött az idő feltenni magunkban a kérdést, hogyan sáfárkodtunk az elmúlt ezer évben az örökségünkkel. Vajon a gazdagok segítik-e a szegényeket? Javaikkal hozzájárulnak-e a közösség fejlődéséhez? Lefogjuk-e az erőseket és segítjük-e a gyengéket, az elesetteket? S ami a legfőbb kérdés: államunk összefogja-e az embereket, avagy szembeállítja őket egymással, érdekek, fajok és ideológiák mentén. Mert nem a kibékíthetetlen ellentétek gerjesztésén kell dolgozni, hanem azok elsimításán. Ez az állam feladata! A közösség legyen a köz érdekében dolgozó emberek tömege, akik sokszínűek, ezért kiegészítik egymást. Navracsics Tibor szerint Balatonfüred egy ilyen város, egy ilyen közösség. Így jó példával jár elöl. Ebben a városban jó döntések születnek, melyek előre viszik a fürediek életét. Mindehhez okos, tehetséges emberek kellenek, és egy olyan kiváló polgármester, mint Bóka István. Végezetül a szónok azt kívánta az ünneplőknek, hogy tompítva a színárnyalatokat maradjanak színesek.


Az ünnepi beszédet költők gondolatai tették teljesé. Vándorfi László, Simai Mihály Vajk megkeresztelése, Kiss T. István pedig Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című művét tolmácsolta. A megemlékezés alkalmával hagyomány szerint díjakat is átadtak. A Balatonfüred Díszpolgára címet, valamint a három Balatonfüred Városért kitüntetést dr. Bóka István, Balatonfüred polgármestere adta át.


Balatonfüred díszpolgára lett 2008-ban Simon Károly, aki a rendszerváltás óta meghatározó alakja a városnak. A hajógyárban dolgozott, s a rendszerváltás utáni években polgármesterként vezette a várost. Fontosak számára a civil szerveződések. Ezért is alapította meg a Széchenyi Társaságot, melynek tagjai a kitüntetésre felterjesztették.

Balatonfüred Városért kitüntetést vehetett át a polgármestertől Fekete Gyula, aki 1989-től egészen 2006-ig folyamatosan tagja volt a füredi képviselő-testületnek, de ma is aktív munkával segíti a képviselők munkáját. Komoly munkája fekszik Füred rendezési tervében, valamint a Probio Zrt. kertészeti vezetőjeként ő formálta át a város képét is.

Továbbá posztumusz Balatonfüred Városért díjban részesült Figula Mihály, aki visszaszerezte a balatonfüredi borok hírnevét. Elsőgenerációs borász, aki kemény munkával, hittel, példamutató módon elérte az Akadémia kitüntetését és 2004-ben az év bortermelője lehetett. Figula Mihály 2007 telén tragikus hirtelenséggel hunyt el. A díjat fia, Figula János vette át. Szintén posztumusz kitüntetésben részesült Móri János dandártábornok öreg bencés diák, katonatiszt. 1951-es kitelepítése után került Balatonfüredre, majd 1956-ban ő lett a helyi nemzetőrség parancsnoka. Haláláig a Balatonfüred Közbiztonságáért Alapítvány elnöke volt. 89 éves korában hunyt el. A kitüntetést felesége, Móri Katalin vette át Bóka Istvántól.


A megemlékezésen közreműködtek a Balatonfüredi Néptánc Együttes, illetve Balatonfüred Város Koncert Fúvószenekara.