Göncz Árpád zavarba ejtően volt önmaga - így összegezte a volt államfő tevékenységét Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke a Republikon Intézet konferenciáján, amelyet a volt köztársasági elnök 90. születésnapjának tiszteletére rendeztek pénteken Budapesten.
A konferencia kezdetén lejátszották Göncz Árpád videoüzenetét, mivel a volt államfő egészségi állapota nem tette lehetővé, hogy eljöhessen. A harmadik Magyar Köztársaság első elnöke - aki 1990-től 2000-ig töltötte be ezt a tisztséget - azt mondta, nagyon örül, de meg is lepte a köszöntés, hiszen eszébe sem jutott, hogy még érdekes lehet a személye.
Göncz Árpád szólt arról is, hogy életének egyetlen szakasza sem volt rossz, hiszen még a börtönben is olyan emberek társaságában lehetett, akiket tisztelt.
Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke szerint Göncz Árpád úgy élt és él jelenleg is mindenki fejében, mint nagyon kedves, laikus, civil attitűddel rendelkező értelmiségi. Hozzátette: első köztársasági elnökként megnyerő személyiségével szerzett népszerűséget.
Azt mondta: a volt köztársasági elnök attól hiteles ma is, hogy nincs olyan érzésünk, mintha "valami svindli lenne a dologban". Az egykori államfő "már zavarba ejtően volt önmaga", ami hatalmas teljesítmény egy ilyen hosszú politikai karrier esetén - tette hozzá Kósa Lajos.
A fideszes politikus kiállt amellett, hogy a köztársasági elnöknek lehessen politikai véleménye. Kósa Lajos szerint Göncz Árpádot a "történelmi leckében a pozitív szereplők" közé fogják sorolni.
Pető Iván, az SZDSZ egykori elnöke szerint a rendszerváltás óta nem volt Göncz Árpádhoz hasonló népszerűségű politikus Magyarországon. Mint elmondta: Göncz Árpád olyan kívánt lenni elnökként, mint magánemberként volt. Civil ember akart maradni, nem akart politikusnak látszani, nem is viselkedett politikusként - tette hozzá.
Pető Iván szerint döntő részben személyiségéből adódott a népszerűsége, bár az akkori politikai helyzet is segített neki. A volt pártelnök szerint a mindenkori államfőnek napi, pártpolitikai ügyekben nem lenne szabad megnyilvánulnia.
Az SZDSZ egykori elnöke szerint 1989-ben senki sem akart erőszakos rendszerváltást, csak a "későn ébredő magyarok akartak forradalmat". Göncz Árpád, noha 6 évet ült börtönben 1956 után, semmilyen indulatot nem érzett az előző rendszer kiszolgálóival szemben - tette hozzá Pető Iván.
Katona Tamás egykori MDF-es politikus megfogalmazása szerint Göncz Árpádot börtönben lehetett tartani, kézben kevésbé. Az Antall-kormány egykori külügyi államtitkára hozzátette: követendő példa lett Göncz Árpád rokonszenves viselkedése.
Katona Tamás emlékeztetett rá, hogy az SZDSZ javaslatára csökkent jelentősen a mindenkori köztársasági elnök jogköre, ám szerinte minél kevesebb politikai joga van az államfőnek, "annál nagyobb az erkölcsi tekintélye".
A konferencia második felében Gombár Csaba politológus, Lator László költő, műfordító és Rainer M. János történész elevenítette fel a volt államfő rendszerváltás előtti pályafutását és irodalmi munkásságát.
Lator László a beszélgetés során méltatta a volt államfő irodalmi munkásságát, politikai beszédeit pedig műalkotásoknak nevezte. Rainer M. János történész áttekintést adott a volt államfő 1945 utáni kisgazdapárti politizálásáról, az 1956 utáni börtönéveiről és a rendszerváltást megelőző munkásságáról.
Gombár Csaba politológus Bibó István 56-os államminiszterhez hasonlította a volt államfőt, akiről véleménye szerint "a háttérben ugyancsak lekicsinylően beszéltek". A Magyar Rádió egykori elnöke azt mondta, Göncz Árpádtól soha nem kapott utasításokat.
Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság alapítója és első elnöke tartotta a konferencia záróbeszédét.
A volt SZDSZ-es képviselő az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy Göncz Árpád íróként lett a köztársaság elnöke, ezért "hallatlan érzéke volt ahhoz, hogy mit és hogyan mondjon". Hozzátette: a volt államfő "szilveszteri beszédeire odafigyeltek, mert fontos volt, amiket mondott". A volt SZDSZ-es politikus szerint az "íróság adta meg neki azt a keretet, amivel meg tudta teremteni magát és a köztársasági elnöki funkció méltóságát a magyar politikában".
Álláspontja szerint Göncz Árpád utódai közül Sólyom László volt az, aki megszólalásaival - ha nem is a napi politika szintjén - de megpróbálta a politikát befolyásolni és irányt mutatni. Kőszeg Ferenc hozzátette: Göncz Árpád "nem lépte túl alkotmányos hatáskörét, hanem a demokrácia és a jogállam védelmében, és majdnem minden alkalommal nagyon helyesen szólalt meg politikai kérdésekben".
A Göncz Árpád 90. születésnapja tiszteletére rendezett konferencián több volt SZDSZ-es politikus vett részt hallgatóként, mások mellett Horn Gábor volt ügyvivő, Ikvai-Szabó Imre egykori főpolgármester-helyettes, Világosi Gábor korábbi belügyi államtitkár és Bálint György, volt SZDSZ-es képviselő is, akit Bálint gazdaként ismer a közvélemény.
