A napirendek előtt a közgyűlés dr. Rednik András belgyógyász főorvosra emlékezett, aki fájdalmas hirtelenséggel hunyt el 2011. december 31-én.
Februárban dr. Lőrincz Katalin, a Veszprémi Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője lett „A hónap menedzsere”. Dr. Lőrincz Katalin kapta idén a Magyar Turizmus Zrt. által alapított „Az év TDM menedzsere díjat”, és veszprémi Tourinform iroda érdemelte ki az év Tourinform irodája elismerést. Kapcsolódó cikk: A legjobb helyre kerültek a díjak
Napirend előtti kérdések, interpellációk, felszólalások:
Gerstmár Ferenc képviselő napirend előtti interpellációjában azt kérdezte Brányi Mária alpolgármester asszonytól, hogy mikor lesznek helyi termelői piacok Veszprémben, valamint az iránt érdeklődött, van-e akadálya annak, hogy Veszprém különböző városrészeiben – a Jutasi úti lakótelepen, a Cholnoky lakótelepen, a Dózsavárosban, az Egry József utcai lakótelepen – idényjellegű helyi termelői piacok létesüljenek, amelyek igény szerint, de főképp hétvégén üzemelhetnének.
Brányi Mária alpolgármester asszony elmondta: Alkalmai piac megrendezésére van lehetőség Veszprémben, de csak olyan területen lehet megrendezni, amely a helyi területrendezési tervben piacként szerepel. A törvény szigorú feltételeket szab a megrendezés esetére. Veszprémben folynak egyeztetések azzal a céllal, hogy a legoptimálisabb lehetőséget találják meg ezen ügyben. Emellett minden szeptemberében ökovásár zajlik a városban. A Csalán egyesülettel egyeztetett az önkormányzat, és csak úgy van értelme heti piac elindításának, ha hosszú távú garancia van a minőségre. Részletes előkészítést kell végezni a döntéshez, ez jelenleg folyik, ezért felelőtlenség lenne konkrét dátumhoz kötni a heti piac beindítását. A tervek szerint tavasztól a vásárcsarnok területén heti egy alkalommal garantált helyi termékeket lehet majd vásárolni.
Hartmann Ferenc képviselő napirend előtti interpellációjában a Dózsa téri 1848-as emlékmű elhelyezésével kapcsolatos aggályait fejtette ki. A képviselő szerint azt a teret, ahol a város ünnepelni szokta az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulóit, elvette az új bevásárlóközpont, és nincs lehetőség a ’48-as emlékmű korábbi állapotban való helyreállítására. Hartmann Ferenc azt javasolja, hogy helytörténészeket, építészeket megkérdezve, a város közvéleményét megismerve szülessen bölcs döntés a történelmi emlékműhöz méltó új helyszín kijelöléséről.
A polgármester válaszában elmondta:
Egyértelmű, hogy a Dózsa tér új hangulatot fog kapni, és bizony nagyon megosztott a dózsavárosi közvélemény ebben a kérdésben. A polgármester úgy gondolja, a dózsavárosiak ragaszkodnak ahhoz, hogy az ő városrészükben maradjon az emlékmű. Mindenesetre egyetért a felvetéssel, de alapos átgondolást igényel a döntés. A mostani ünnepségre eredeti helyén elkészül az emlékmű, de gondolkozni kell azon, hogy esetleg más helyre kerüljön – olyan helyre, amely mind a forradalom emlékének, mind a dózsavárosi közösségnek is megfelel.
Hartmann Ferenc képviselő kérdést intézett a polgármester úrhoz: A decemberi közgyűlésen meghatározott 22 különféle megbízáson kívül milyen egyéb eseti vagy állandó tanácsadásra, szakértői feladatok, tevékenységek végzésére, jogi képviseletre vonatkozó megállapodásokat kötött az önkormányzat, a polgármesteri hivatal, valamint a megállapodások értelmében voltak-e, és ha igen, mekkora összegű kifizetések?
Porga Gyula tételesen és részletesen felsorolta az elmúlt évi kifizetéseket – melyeket főként ügyvédi irodáknak juttattak.
Forgóné Kelemen Judit képviselő asszony napirend előtti kérdésében a közfoglalkoztatottak juttatásának kérdéskörét feszegette. Azt kérdezte Porga Gyula polgármestertől: Mit gondol arról, hogy valóban meg lehet-e élni havi 47.000 Ft-ból, és hányan részesülnek Veszprémben ilyen juttatásban?
Porga Gyula polgármester válasza:
A szakképesítés nélküli közfoglalkoztatottak díja 47 000 Ft, amely korábban ennek fele volt. A szakképesített közfoglalkoztatottak 62 000 forint nettóhoz jutnak. Emellett egyéb szociális támogatás is jár a rászorulóknak. A polgármester három gyermeket nevel, egy panelházban él, látja, hogy nem lehet megélni ma 47 000 forintból.
Nagy Piroska képviselő asszony napirend előtti kérdésében elmondta, hogy tavaly decemberben több mint tíz megyei jogú város kapott kisebb-nagyobb összegben valamennyi támogatást a harmincmilliárdos belügyminiszteri keretből. A képviselő asszony azt kérdezte a polgármester úrtól, hogy valóban létezik-e ilyen keret? Ha igen, akkor a megyei jogú városok közt számíthatunk ilyen jellegű, adósságot csökkentő támogatásra?
A polgármester úr válaszolt:
Bizonyára létezik ilyen keret, de Veszprém nincs olyan állapotban, hogy a belügyminiszteri keret segítségére szorulna. Nem eseti támogatásokra van szüksége a városnak, hanem a fejlesztésekhez szükséges támogatásra az önrészek biztosításakor.
Gerstmár Ferenc képviselő dr. Strenner Zoltánhoz, a közjóléti bizottság elnökéhez intézett napirend előtti kérdést a méhnyakrák elleni védőoltás kérdéskörében.
Az önkormányzat a tavalyi költségvetéséből 2 millió forintnyi összeget különített el a védőoltás beadásának támogatására. A döntés értelmében az oltóanyagot kedvezményesen azok az 1998. január 1. és 1998. december 31. között született lányok kaphatták meg Veszprémben, akiknek a szülei 18.750 forinttal hozzájárultak az oltáshoz, vagyis a szükséges három oltóanyag közül az egyiket kifizették.
A képviselő kérdése: Igazságos módon támogatja a veszprémi önkormányzat a méhnyakrák elleni védőoltás beadását? Van-e lehetőség arra, hogy a 1999-es korosztályból azoknak a lányoknak a számára is biztosítsák a méhnyakrák elleni védőoltást, akiknek a szülei szeretnék azt beadatni, de nem tudják az önrészt vállalni?
Dr. Strenner Zoltán a kérdésre válaszolva kifejtette: Jelzésértékű, hogy a feszített költségvetés mellett is tudják támogatni a védőoltást. Tavaly 3 millió forintot fordítottak erre, és a szülők 17 693 forinttal járultak hozzá a védőoltás beadásához. Meglátása szerint igazságosan döntöttek a támogatás meghatározásakor.
Gerstmár Ferenc elmondta, hogy 2011-ben 2 millió forinttal támogatta a védőoltás beadását, a 2012-es költségvetésben szerepel 3 millió forintos összeg.
Napirendi pontok
A meghatározott napirendek előtti sürgősségi napirendi pontban a közgyűlés megszavazta a polgármesteri hivatal alapító okiratának módosítását.
1. napirendi pont
Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet módosítása
Az első napirendi pontban a közgyűlés több ponton is módosította szervezeti és működési szabályzatát. A törvényi változások miatt esedékes technikai módosítások mellett a Gyulafirátót esetében felmerült elszakadási törekvések jogszabályi hátterét kellett megalkotni, valamint a módosító indítványok benyújtására vonatkozó szabályozás is megváltozott – a közgyűlést megelőző nap 16 óráig kell a testület elé terjeszteni a módosító indítványokat.
Új község alakításának kezdeményezése esetében az önkormányzati törvény kifejezetten előírja, hogy a falugyűlés választja meg az előkészítő bizottságot. Az előterjesztés szerint a bizottság 5 tagból, ha nincs öt jelölt, akkor minimum 3 tagból áll. A falugyűlést az egyéni választókerületi képviselő, vagy a választópolgárok legalább 10%-ának kezdeményezésére hívja össze a polgármester. A falugyűlés akkor határozatképes, ha azon a településrész választópolgárainak legalább 25%-a jelen van.
A napirendi ponthoz több módosító indítvány is érkezett.
Katanics Sándor DK-s képviselő is azt javasolta módosító indítványában, hogy a választópolgárok 5%-ának kezdeményezésére lehessen összehívni falugyűlést; valamint hogy a falugyűlés akkor legyen határozatképes, ha a választópolgárok legalább 10 %-a jelen van; és hogy a falugyűlést a kezdeményezés kézhezvételétől számított 15. nap előtti legyen kötelező összehívni.
Hartmann Ferenc MSZP-s képviselő azt javasolta, hogy a választópolgárok 5%-ának kezdeményezésére lehessen összehívni falugyűlést, és a falugyűlés akkor legyen határozatképes, ha a választópolgárok 10 %-a jelen van azon.
Gerstmár Ferenc LMP-s képviselő módosító indítványában azt szorgalmazta, hogy a választópolgárok 5%-ának kezdeményezésére lehessen összehívni falugyűlést; a választópolgárokat névre szóló levélben hívják meg a falugyűlésre; a határozatképességet 20 %-ot határozzák meg, a falugyűlés a jelöltek közül az előkészítő bizottság tagjait titkosan válassza meg; és amennyiben a jelöltek száma nem éri el az 5 főt, a 3 legtöbb szavazatot szerző jelölt legyen a bizottság tagja.
Forgóné Kelemen Judit javaslata az, hogy a falugyűlés összehívásáról szóló hirdetményt közzé kell tenni, ki kell küldeni a választópolgároknak.
Czaun János fideszes képviselő indítványában az szerepel, hogy a falugyűlést a polgármester mellett az érintett településrész önkormányzati képviselője is összehívhassa, és a falugyűlés határozatképességét 25 % helyett a településrész választópolgárai 15 %-ának megjelenéséhez kössék.
Az SZMSZ módosításának kérdése komoly politikai csatározássá fajult, amelynek ritmusát Czaun János és Katanics Sándor folyamatos – és személyeskedésektől sem mentes – ütésváltása adta meg, viszont a szavazáskor mindketten igennel szavaztak Czaun János módosító javaslatára, hogy 15 %-os legyen a falugyűlés határozatképességi küszöbe.
Porga Gyula arra kérte a két képviselőt, hogy személyes vitáikat ne a közgyűlésen rendezzék, valamint elmondta: józanul és racionálisan kell megközelíteni az ügyet, és a közgyűlésben is ezt a hozzáállást kell képviselni.
Az előterjesztő – Porga Gyula polgármester – több módosító indítványt is befogadott:
- az értesítő szórólapot postai formában kell kiküldeni
- és amennyiben a jelöltek száma nem éri el az 5 főt, a 3 legtöbb szavazatot szerző jelölt legyen a jelölő bizottság tagja
- amennyiben jelölő bizottság nem áll fel, a polgármester bezárja a falugyűlést
A közgyűlés 14 igen, 2 nem és 2 tartózkodás mellett fogadta el a fenti módosítássokkal az előterjesztést.
2. napirendi pont
A második napirendi pontban a 2012. január 1-ején életbe lépett nemzeti vagyonról szóló törvény értelmében a közgyűlésnek újra kellett alkotnia az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól szóló önkormányzati rendeletét, melybe bekerült a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, elidegeníthetetlen, illetve korlátozottan forgalomképes ingatlanok köre is.
Emellett a közgyűlés módosította az önkormányzat tulajdonában lévő lakások, helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló önkormányzati rendeletet is. A módosítás lényege és célja, hogy a nehéz gazdasági helyzetben lévő bérlők ne kényszerüljenek a bérleti szerződés felmondására, és az önkormányzat folyamatosan tudja hasznosítani a nem lakás céljára szolgáló ingatlanait.
3. napirendi pont
A pénzbeli és természetben nyújtott gyermekvédelmi és szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet módosítása
Az előterjesztés szerint a rendelet módosítását az önkormányzat korlátozott forrásai indokolják, az önkormányzat – minden területen, így a szociális ágazatot érintően is – megtakarítási intézkedésekre kényszerül. Az önkormányzat fontos ügynek tekinti a szociális ellátások biztosítását, de a gazdálkodás fenntarthatósága érdekében bizonyos ellátásokat a továbbiakban már nem képes finanszírozni.
A veszprémi önkormányzat által kezdeményezett kérdőíves felmérésből többek között kiderül, a megyei jogú városok esetében: az ápolási díjat 12 helyen megszüntették; a lakásfenntartási támogatás törvényileg megszűnt, 18 városban új támogatást nem vezettek be helyette; és a pénzbeli szociális juttatásokra biztosított központi költségvetési hozzájárulás 2012-re 16 város esetében csökkent.
Az előterjesztés szerint Veszprémben az önkormányzat a normatív lakásfenntartási támogatást nyújtja a rászorulóknak a korábbi helyi lakásfenntartási támogatás helyett.
Megszűnik a lakossági szilárd hulladékkezelési közszolgáltatási díj, és az ehhez kapcsolódó hulladéktároló edény cseréjéhez nyújtott támogatás is, ám a normatív lakásfenntartási támogatás – egyebek mellett – a szemétszállítási díjhoz is nyújtható.
Átmeneti segélyben továbbra is részesülhetnek azok, akik gyógyszerüket nem tudják kiváltani, de ez nem illeti meg automatikusan negyedévente a jogosultat – így a gyógyszertámogatás korábbi rendszere is megszűnik. (A megyei jogú városok közül – jelenleg – négy városban létezik gyógyszertámogatás.)
A tartós beteg hozzátartozó ápolása címén nyújtható ápolási díj juttatása átalakul – a továbbiakban a 18. év alatti, és a súlyosan fogyatékos személy esetében állapítható meg a hozzátartozó részére ápolási díj.
A felsőfokú oktatási intézményben tanulók kollégiumi térítési díj támogatása megszűnik a tanév végével. Szükség esetén az átmeneti segély megállapításával lehet az érintetteket segíteni.
Az önkormányzat által megállapítható közgyógyellátási támogatás a jövőben csak azok számára lesz elérhető, akik családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át.
Mindezek mellett az önkormányzat továbbra is biztosítja a gyermekek részére a térítési díj támogatást, a felsőfokú oktatási intézményben tanulók albérleti támogatását, továbbá az egészségi állapotuk miatt munkaképtelen személyek részére a rendszeres szociális segélyt is.
Némedi Lajos alpolgármester úr az előterjesztéssel kapcsolatban hozzátette: 2011-ben lakásfenntartási támogatásban 234 fő részesült, ápolási díjban 53 fő, gyógyszertámogatást 47 fő kapott, a lakossági szilárd hulladékkezelési közszolgáltatási díj támogatása 29 főnek járt, kollégiumi támogatásban 13 fő részesült, és közgyógyellátási támogatásra a rendelet módosítása után kb. 73 fő lesz jogosult a városban.
Az előterjesztést a közgyűlés 14 igen, 4 nem mellett fogadta el.
A 4. napirendi pontban a közgyűlés módosította a közterületek használatáról és a fás szárú növények védelméről szóló önkormányzati rendeletét. A változtatás technikai jellegű, és a vásári, piaci árusítás módjával kapcsolatos. Eszerint pontosították a „fogyasztásra kijelölt terület” definícióját – 2 méter a pavilon oldalától. A fogyasztásra kijelölt terület használatáért a közterület-értékesítés vagy alkalmi rendezvény közterület használati díjának 50%-át kell megfizetni.
Az 5. napirendi pontban a közgyűlés módosította a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló önkormányzati rendeletét. A módosítás oka a szervezeti változás (a megyei önkormányzatok által fenntartott intézmények fenntartói joga 2012. január 1-től az újonnan létrehozott Veszprém Megyei Intézményfenntartó Központra szállt át), a központi jogszabályok változása, és a rendelet alkalmazásakor felmerült problémák kiküszöbölése.
6. napirendi pont
Előzetes döntés a veszprémi településrendezési terv és eszközei átfogó felülvizsgálatának elindításáról
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint a településszerkezeti tervet az önkormányzatnak legalább tízévenként felül kell vizsgálnia, és gondoskodni kell az időközben történt módosítások egységes tervbe foglalásáról. Veszprém esetében a tíz év 2013 decemberében jár le, így szükséges a felülvizsgálat elindítása.
A közgyűlés támogatta az előterjesztést, és kötelezettséget vállalt a felülvizsgálat elindításához szükséges, összesen bruttó 56 millió Ft biztosítására.
7. napirendi pont
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. évi költségvetésének módosítása
A 2011-res költségvetési rendelet legutóbbi módosítása óta több gazdasági esemény is történt, ez indokolja a költségmódosítását. A főbb tételek:
Az önkormányzat 2011. évi költségvetésének kiadási főösszege 20.496.286 eFt, finanszírozási kiadása 3.243.311 eFt. A bevételi főösszeg 16.087.211 eFt, előző évi pénzmaradványa 1.044.754 eFt. Az város 2011.évi költségvetésének hiánya 7.652.386 eFt, finanszírozási kiadásokkal korrigált hiánya 4.409.075 eFt.
8. napirendi pont
Veszprém Megyei Jogú Varos önkormányzata 2012. évi költségvetése
Az előterjesztés szerint az önkormányzat 2012-es költségvetését alapvetően a 2012-es központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. A legjelentősebb változás a hitelfelvételt érinti: a hitelfelvételi korlát a saját bevétel 50%-a, valamint 2013-tól működési hiány nem tervezhető a költségvetésbe.
A 2012-es költségvetésben az intézményi kiadások 2,9 százalékkal csökkentek az előző évihez képest. Állami normatívaként közel 4 milliárd forint érkezik, helyi adókból 5,2 milliárdot, ingatlanértékesítésből 780 millió forintot, intézményi működési bevételekből 1,7 milliárd forintot vár az önkormányzat. Az önkormányzat 3,6 milliárd forint működési hitelt vesz fel 2012-ben, a pénzt három évre kérik.
Veszprém város 2012-re (finanszírozási bevételek nélküli) tervezett bevétele 15.232.435 eFt, mely 11,3 %-kal magasabb az egy évvel ezelőtti előirányzottnál. A bevételi főösszeg 21 629 117 000 forint, ennek 79 százalékát fordítják üzemeltetésre, a maradék 21 százalékot pedig fejlesztésre. A költségvetési kiadások 17.637.017 eFt-ot tesznek ki, a finanszírozási kiadások 3.992.100 eFt-ot. A veszprémi alapfokú középfokú oktatási intézmények működtetése a 6 053 330 000 forintot fordít az önkormányzat, összes intézményeinek és a polgármesteri hivatalnak a fenntartása pedig 9 837 335 000 forintba kerül.
A 2012-es költségvetés hiánya 6.396.682 eFt, finanszírozási kiadásokkal korrigált hiánya 2.404.582 eFt.
A közgyűlés hosszas vita után végül 14 igen, 4 nem mellett fogadta el a város 2012-es költségvetését.
10. napirendi pont
Tulajdonosi hozzájárulás az „Ecce Homo” herendi porcelánszobor Benedek-hegyen történő elhelyezéséhez
Dr. Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója azzal a felajánlással kereste meg Veszprém város önkormányzatát, hogy a veszprémi Benedek-hegyre, a Kálváriához vezető lépcső mentén a meglévő „ÍME AZ EMBER” felirathoz – a manufaktúra a saját költségén – elkészítené az onnan hiányzó, de a felirat alapján feltételezhető Jézus-szobrot, egy fehér porcelán műalkotást.
A szobor az elítélt Jézust ábrázolja abban a pillanatban, amikor Pilátus rámutat: Íme az Ember! A 180 cm magas, fehér porcelán, egységes plasztikaként megjelenő műalkotás négy különálló darabból készül. A szobor szakhatósági és művészeti véleményeztetése megtörtént., az összehívott zsűri a helyszíni szemlén és a herendi műteremben bemutatott tervet elfogadta, megvalósításra javasolta.
A közgyűlés támogatta a szobor felállítását, az ünnepélyes avatás április első napjaiban történhet meg.
A 15. napirendi pontban a közgyűlés elfogadta az Alkohol-Drogsegély Ambulancia beszámolóját a szenvedélybetegek 2011. évi nappali ellátásáról.
A 9. napirendi pontban a közgyűlés úgy döntött, hogy 2011-es költségvetés városi közbiztonsági keretében megmaradt 897 324 Ft-ot támogatásként az önkormányzat átutalja a Veszprémi Rendőrkapitányság részére. A rendőrség az összeget személyi és dologi kiadásaira fordíthatja. (A maradvány úgy keletkezett, hogy a rendőrkapitányság részére 2009-ben és 2010-ben biztosított 8-8 millió forintos támogatásból a rendőrség 897 324 Ft-ot nem használt fel.)
A törvényi előírások alapján a 11. napirendi pontban a közgyűlés előzetes kötelezettséget vállalt a veszprémi önkormányzati intézmények földgáz energia beszerzésének költségére bruttó 265 174 ezer Ft összegben.
12. napirendi pont
Döntés a Pro Veszprém Városfejlesztési és Befektetés-ösztönző Kft.-vel kötött Város-rehabilitációs szerződés módosításáról
2008-ban a Pro Veszprém Kft. létrehozására azért volt szükség, mert a belváros-rehabilitációs projekt pályázati útmutatója előírta, hogy a munkát az önkormányzatnak egy saját tulajdonú, önállóan gazdálkodó társaságon keresztül kell menedzselnie.
A projekt előkészítése igen feszített tempójú, emellett sűrű ütemezésű megvalósítások szükségesek, s ezek koordinálása nagy terhet ró a Pro Veszprém Kft.-re. Ráadásul a cégnél komoly szervezeti átalakulás zajlott le az elmúlt hónapokban. A kft. elkészítette 2012-es üzleti tervét, melynek ismeretében az előterjesztés azt tartalmazza, hogy a városrehabilitációs szerződésben rögzített folyamatok menedzselési feladatainak ellátására (nyilvánosság biztosítása, adminisztratív, jogi költségek, projektmenedzsment költségek) – a korábbi szerződést módosítva – 101 712 926 Ft összeget állapít meg.
13. napirendi pont
A Pannon Egyetem tulajdonrészének megvásárlása a Pannon TISZK Veszprém Szakképzés-Szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságban
A Pannon TISZK jelenleg még a tulajdonosok (város és egyetem) hozzájárulására szorul a működés biztosítása érdekben.
A decemberi közgyűlés döntött arról, hogy az önkormányzat vásárolja meg az egyetem 13 %-os tulajdonrészét Pannon TISZK-ben 130 000 Ft-ért, mivel az egyetem a jogi előírások miatt nem tud hozzájárulni a kft. működéséhez, hiszen a törvények szerint a Pannon Egyetem nem köthet támogatási szerződést a kft.-vel. A vásárlásnak két feltételét a Pannon Egyetem teljesítette:
- A Pannon Egyetem az adás-vételi szerződéskor megtéríti az kft-nek a Pannon TISZK Veszprém Kft. által az „M” épületben elvégzett felújítási munkák értékét 12 millió forintot.
- A Pannon Egyetem beszerezte az ESZA Kft. (mint közreműködő szervezet) támogató hozzájárulását az adás-vételhez.
A közgyűlés támogatta az előterjesztést, így a Pannon TISZK Veszprém Kft. 100 %-ban az önkormányzat tulajdonába kerül.
14. napirendi pont
A veszprémi szennyvízcsatorna hálózat és szennyvíztisztító telep üzemeltetési- és bérleti szerződéseinek módosítása, ivóvíz hálózat üzemeltetési szerződés módosítása
A közgyűlés megbízta a 2007 januárja óta megépített szennyvíz- és csapadékvíz vezetékek, szennyvíztisztító telepi berendezések üzemeltetésével a BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zártkörűen Működő Részvénytársaságot.
A közgyűlés zárt üléssel fejezte be munkáját.
