Napirend előtt
Először Katanics Sándor, majd Némedi Lajos vetette fel a kérdést, mi lehet az oka a másfélezer kiosztott 100 ezer forintos büntetésnek az ominózus kereszteződésben. Vajon kell e foglalkoznia az önkormányzatnak ezzel a problémával? Katanics Sándor szerint igen. A testületi ülésen derült ki, hogy a közútkezelő már felszerelt egy visszaszámlálót a rendőrlámpához, illetve az útburkolati jelet is átfestették – egy méterrel közelebb helyezték azt a lámpa vonalához. A Vehíren is beszámoltunk arról, hogy mióta élesben működik a zéró tolerancia és az objektív felelősség elve, ez az egy kereszteződés, illetve kamera 150 milliós büntetést produkált. A sofőrök állítják, nem ők hibásak a pirosba hajtásért, hanem a forgalmi rend, hiszen még a sárgába hajtanak bele, de az autó pirosba ér, így megtörténik a szabálysértés. A rendőrség részéről egyébként Volf Péter alezredes, közlekedési osztályvezető ezt már korábban cáfolta. Mint mondta, a kamera már a sárga jelzés utolsó másodpercében rögzít, s aki a sárgába indult, azokról készült felvételeket kiszelektálják.
Katanics feltette a kérdést, hogy milyen összeggel járult hozzá az önkormányzat a kamera telepítéséhez, illetve milyen összeggel részesül a kiszabott büntetésekből. Debreczenyi János válaszából is világossá vált, amit már korábban a Vehír is megírt, hogy a kamerát pályázaton elnyert összegből telepítették, a büntetésekből befolyó összeg pedig a központi költségvetésbe kerül, így abból úgymond nem profitál az önkormányzat. A lámpák összehangolása, illetve a váltási gyakoriság, időtartam beállítása a szabályok szerint történt – mondta a polgármester. Hozzátette, hogy a Magyarországon folyó közlekedési kultúra, mely Veszprémben is jelen van, tarthatatlan. Ezen változtatni kell.
Némedi Lajos napirend előtti felszólalásában a történtekért a kormányzatot tette felelőssé. Túl szigorú a szabályozás, és magas a büntetés. A törvény Kondorosi Ferenc kormánybiztos előterjesztésére, a kormányzat által született. A rendőrség csak betartja a szabályozást – mondta Némedi, majd jelezte, hogy Katanics maga is megszavazta a Parlamentben a törvényt, most mégis a város vezetésén akarja számon kérni a következményeket. Arra kérte a képviselőt, hogy mielőbb interpelláljon a parlamentben a törvény módosítása érdekében.
Katanics szerint az ügyet Némedi, illetve a jobb oldal politikai cirkuszkeltés céljára használja. Azon csodálkozik, hogy a Fidelias még nem ragasztott ki matricát a kereszteződéshez, mi szerint, Gyurcsány a hibás…
Szintén napirend előtt bírálta Hartmann Ferenc a polgármester augusztus huszadikai beszédét, aki egy bibliai példabeszédet idézett az ünnepen, utalva arra, annak idején hogyan fizettek meg az árulóknak. Ezt illetően szintén vita alakult ki a közgyűlésben. Hartmann nem értette, kire utalhatott a polgármester, amikor árulásról beszélt. Kijelentette, hogy ez a szónoklat nem volt demokratához méltó. Emlékeztetett, hogy megválasztása után a polgármester a közös ünneplésre helyezte a hangsúlyt. Véleménye szerint ma az együttműködés csak a szavak terén van jelen.
Ugyan csak napirend előtt esett szó Némedi felszólalásában a csapadékvíz elvezetésének fontosságáról. Elmondta, hogy a rendszerváltást követően 13 évig érdemleges előrelépés, munka az ügyben nem történt. 11 évvel ezelőtt így kerülhetett víz alá a Petőfi Színház. Felsorolta, hogy az elmúlt években milyen fejlesztések történtek e téren (Haszkovó utca felszíni csapadékvíz elvezető, Mártírok útja teljes csapadékelvezető rendszer) Némedi felhívta a figyelmet, hogy ezen csatornák tisztaságára is ügyelni kell, s nem szemétgyűjtőként használni azokat. Tisztításuk ugyanis költséges, amit a városnak kell kifizetnie.
Brányi Mária a Városfejlesztési Bizottság elnöke beszámolt a Kolostorok és kertek a vár tövében projekt jelenlegi állásáról. Elmondta, hogy a második fordulóra is benyújtották az anyagot, így szeptemberben meglehet a bíráló bizottság döntése.
Agora Program – a megújuló intézmény viszi majd tovább a közművelődési feladatokat is
A városatyák 23 igen, nulla nem és két tartózkodás mellett fogadták el az Aditus, Agora programra keresztelt előkészített pályázati anyagát. Porga Gyula alpolgármester összefoglalta, hogy a közel 2 milliárdos beruházás, tartalmában, struktúrájában és feladatában is átalakítaná a művelődési központot. A pályázati pénz elnyerésére a Pólus program keretében nyílt lehetőség, szorosan együttműködve az egyetemmel. Ezért meg kell felelnünk pólus programunk tematikájának, mely az info- illetve ökotematika. A pályáztató nem csak építészeti, tehát formai, hanem tartalmi megújítást is vár – jelentette ki az alpolgármester. Porga Gyula szerint jó esélyünk van elnyerni az összeget. Mivel a pályázathoz 300 milliós önerő is szükséges, 12 éves működtetési, hatékonysági tervet is készíttetek, ezt amúgy a pályázati anyaghoz is csatolni kell. A városvezető szerint, ha elkészül az új VMK, az olyan turisztikai attrakció lehet majd, mind az állatkert, vagy a vár, így a komoly bevétel növekedés is elérhető.
A felújítási pályázatban szereplő látványterv
Brányi Mária, összefoglalta a pályázati megkötéseket, illetve a formai terveket. Az új épület új homlokzatot kap majd, megújul a színházterem, lesz konferencia terem, tehát széleskörűen tudja majd befogadni a programokat az intézmény – utalt ezzel a tervek sokszínűségére is a bizottsági elnök. Funkciójában is meg kell újulnia a VMK-nak a pályázati előírásoknak megfelelően, vagyis 25 százalékban tud majd közművelődési feladatokat ellátni, 75 százalékban pedig a pólus programunkban foglaltaknak kell megvalósulniuk az épületben.
Mazák György, a Pénzügyi Bizottság elnöke az innováció fontosságra hívta fel a figyelmet. Utalt a betelepedni kívánó Merzedes gyárra. Mazák úgy fogalmazott, hogy a megújuló VMK lehet a hardver, amit softverrel kell megtölteni. A softver maga az innováció, amit nekünk kell előállítanunk. Vonzanunk kell a befektetőket a városba, ez a vonzerő lehet a pólus programunk – mondta a képviselő.
Hartmann Ferenc és Asztalos István is több kényes kérdésre hívták fel a figyelmet. Mindketten támogatják a programot, de míg Hartmann leginkább a fenntarthatóság miatt aggódik, addig Asztalos a közművelődési feladatok ellátásáért. Asztalos István elmondta, hogy régi álom a VMK felújítása. Alpolgármesterként is sokat dolgozott érte, de a kísérletek sajnos nem jártak eredménnyel, nem volt megfelelő forrás. Most megnyílt egy pályázati lehetőség, mellyel élni kell, mondta a városatya. Ugyanakkor a kockázatokra is felhívta a figyelmet. Egyfelől azt kérte, hogy a városvezetés is gondosan figyeljen majd oda, mi lesz azokkal a dolgozókkal, akik eddig közalkalmazotti státuszban voltak, ez után pedig egy gazdasági társaság alkalmazottai lesznek. Ők nem kerülhetnek kedvezőtlenebb helyzetbe – mondta a képviselő. Majd aggodalmát fejezte ki, hogy az a bizonyos 25 százalék képes lesz-e átvenni a klasszikus értelemben vett közművelődési feladatokat, melyeket ma ellát a VMK. Bizonyos kapacitásokat át kell majd csoportosítanunk, például könyvtárakra – mondta – de hová, és azok az intézmények mennyi plusz feladatot bírnak el? – tette fel a kérdést.
Brányi Mária válasza szerint az elkészített anyag oly annyira színes és komplex, hogyha az megvalósul, a VMK maga lesz a veszprémi csodák palotája. Péterné Rózsa Mária, a Kulturális Bizottság elnöke úgy reflektált az elhangzottakra, hogy egy modern világban a közművelődési feladatok is változnak. Hozzátette, hogy egyébként a jelenlegi állapotok amúgy sem tarthatók, ilyen funkció mellet sem. Megjegyezte például, hogy miként lehet úgy nyáron programokat tartani, fellépőket fogadni, hogy nincs klimatizálva az épület.
Wéber László többször is megismételte kérdését, mi szerint arra kíváncsi, milyen időtartamban, és konkrétan kikkel egyeztetett a város vezetése az anyag előkészítése kapcsán. Domokos József felszólalásában azt ecsetelte, hogy a változások után a VMK tulajdonképpen megszűnik majd, s úgy kell alakítani a programot, hogy magát a művelődési központot viszont ne veszítsük el.
Porga Gyula igyekezett mederbe terelni a vitát. Mint mondta, előttünk hever 1,7 milliárd forint pántlikázott pénz, amit el lehet nyerni, s erre jó esélyünk is van. A kockázatot nyilván vállalni kell – ahogy az előző városvezetés is tette azt a Dubniczay ház felújításánál. Ahogy az is működik, hisz benne, hogy a VMK is működni fog. Wébernek válaszolva az alpolgármester felsorolta, hogy 4-5 alkalommal vett részt konzultációkon az egyetem különböző karaival, valamint a Continental igazgatójával is személyesen tárgyalt. A vitát lezárva végezetül az Aditus képviseletében Bodnár Viktor igyekezetett válaszolni a felmerült kérdésekre. Elmondta, hogy a közművelődési funkció érintetlen, így az a jövőben változatlanul meg tud valósulni. Továbbá hozzátette, hogy az előkészített anyag részletesen felsorolja az együttműködő feleket, így a rendőrség bűnmegelőzési osztályát és a Csalán Környezetvédő Egyesületet is. A képviselők végül 23 igen szavazattal, és két tartózkodással elfogadták az előterjesztést, tehát a pályázatot benyújtják, az Aditus által előkészített anyagot erre alkalmasnak találták.
Fejlesztik a 8-ast, de mi lesz az M8-al?
A közgyűlés szintén hosszabb időt szánt, Horváth Gábor városi főépítész előterjesztésének megvitatására. Az M4-M8 fejlesztése belátható időn belül nincs napirenden, kormányhatározatban az 2013-ig nem szerepel, , így a várost déli irányban elkerülő M8 autóút szakasza, valamint az ahhoz csatlakozó, litéri csomópont előtti tehermentesítő átkötő szakasz sem valósul meg. A forgalom így továbbra is a 8-as számú főúton bonyolódik le. A 2007-2013 közötti időszakban viszont a központi költségvetés jelentős fejlesztéseket kíván megvalósítani ezen az útszakaszon – áll a határozati javaslatban. A tervek szerint a 8-as-72-es és 82-es csomópontját külön szintesre kell átalakítani. A 82-es korrigált útvonala elkerülné Rátót és Kádárta városrészeket A 8-as 11 tonnás megerősítést kap és 2x2 sávosra lesz átépítve. Az Almádi és Füredi utak csomópontjait szintén többszintűre tervezték. Ezek mellett más szakaszokat, csomópontokat illetően tanulmányok készülnek.
Vitát a zajvédő fal fontossága, illetve az M8-as jövője váltotta ki. Töbek közt Baumgartner Lajos, a Gazdasági Bizottság elnöke és Czaun János alpolgármester is jelezte, hogy más volt a kormányzati ígéret. Választási ígéretként, majd az Új Magyarország Fejlesztési Tervben is szerepelt az M80 gyorsforgalmi út szükségessége, annak kialakítása belátható időn belül, majd mégis kikerült az országos rendezési tervből. ( Erre több alkalommal hívták fel sajtótájékoztatón is a figyelmet jobb oldali országgyűlési képviselőink, Navracsics Tibor, illetve dr. Horváth Zsolt is – szerk. ) Czaun János beszámolt arról az egyeztetésről az illetékes minisztériumnál, ahol ő maga és az ügybe érintett polgármesterek is jelen voltak. Akkor ott már csak a nyomvonal volt kérdéses, az érintett települések vezetői pedig egyhangúlag nyilatkoztak is a déli elkerülő támogatásáról. Mindezek ellenére az M8 kikerült a rendezési tervből. Ekkor hittem el utoljára, hogy a kormány egy pillanatra is komolyan veszi az egyeztetést az önkormányzatokkal – fogalmazott Czaun.
Péterné Rózsa Mária, illetve Vereskuti Béla képviselők is elfogadhatatlannak nevezték, hogy szó sincs már az M8 gyorsforgalmi útról. Mint mondták, ki kell tartanunk annak szükségessége mellett, annak ellenére is, ha most elfogadják a 8-as fejlesztéséről szóló elképzeléseket. A zajvédőfal megépítésének szükségességéről egyetértettek a városatyák.
Hartmann Ferenc, aki maga is részt vett azon a sajtótájékoztatón, melyen Pál Béla beszélt először a 8-as fejlesztéséről, elmondta – a kormány gazdasági érdekekre hivatkozva az észak-déli tengely megépülését preferálja, ez ellen pedig nem lehet mit tenni.
Végül, a vitát követően 22 igen szavazattal és egy tartózkodással a képviselők elfogadták a javaslatot.
