Ezt Nagy István Ottó, az Ernst & Young üzleti tanácsadási szolgáltatásának vezetője mondta csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón. A felmérésben 52 televízió és 4 rádióállomás vett részt, a televíziók száma héttel gyarapodott a 2010. évihez képest, míg a rádiók száma eggyel csökkent.
A reklámbevételi adatokat a részvevők szolgáltatták, az egyedi számokat az összegzés után megsemmisítették - közölte Málnay B. Levente, a tájékoztatót szervező Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke.
A televíziók között ott van az m1, m2, Duna TV, a két nagy kereskedelmi tévé, de a Hír TV és az ATV is. A négy rádió pedig: a Magyar Rádió, a Juventus, a Class FM és a NEO FM. A tévéknél a piaci lefedettség 99, a rádióknál 75 százalékos a nézettségi adatok alapján.
A bevételi adatok "nettó-nettó értékek", sem a kedvezmények, sem az üzletkötői jutalékok, sem pedig a barter bevételek nem szerepelnek azokban.
A tavalyi bevételeket érdemes összevetni a 2008. évi csúcs bevételekkel. A tévéknél ez 71,5 milliárd, míg a rádióknál 7 milliárd forint volt.
A televíziós bevételből 39,7 milliárd forint jutott a földi sugárzásúakra, ez 10 százalékkal kevesebb a 2010. évinél. A 15,1 milliárdos nem földi sugárzású bevétel viszont 8 százalékkal emelkedett egy év alatt. A nem földi sugárzású adók bevétele a 2008. évi 15 százalékról nőtt a tavalyi 28 százalékra.
A földi sugárzású tévék annak ellenére kapják a reklámbevétel 72 százalékát, hogy - a nézettségi adatok alapján - csak a piac 54,7 százalékát fedik le. A nem földi sugárzásúaknak - a bevétel 28 százaléka ellenére - 44,6 százalékos a piaci lefedettségük.
