Az elmúlt 12 évben egyszer sem fordult elő, hogy a félidőhöz közeledve az adott pártok az első helyen álljanak. Januárhoz képest februárban a Fidesz és az MSZP javítani tudott, az előbbinek 16-ról 18 százalékra nőtt a választókorú népesség egészén belüli támogatottsága, utóbbinak 11-ről 13 százalékra bővült a tábora – mutatják az Ipsos február első felében végzett kutatásának eredményei. A Fidesz 40, az MSZP 27, a Jobbik 20, az LMP 6, a Demokratikus Koalíció pedig 4 százalékon áll a „biztos pártválasztók” körében.
A Nézőpont Intézet szerint a magyarok 55 százaléka szavazna biztosan egy most vasárnap esedékes parlamenti választáson, míg 2010-ben 64 százalékuk vett részt. A számaik azt mutatják: az aktív szavazók 54 százaléka voksolna a Fidesz–KDNP-re, 19 százaléka a Jobbikra, 13 százaléka a szocialistákra, 8 százaléka a Lehet Más a Politikára, 3 százaléka pedig Gyurcsány Ferenc pártjára.
A Medián februári kutatása azt mutatta, hogy az utóbbi néhány hétben a Fidesz és az MSZP szavazóbázisa kismértékben zsugorodott, a Jobbiké és az LMP-é viszont erősödött. Ezzel a Jobbik támogatottsága a szocialistákét is meghaladja. Az összes megkérdezett körében a Fidesz támogatottsága 25 százalék, a Jobbiké 14, az MSZP-é 13, az LMP-é 6 százalék.
A Századvég Alapítvány február végi felmérése szerint a biztos szavazó pártválasztók között a kormányzó pártok jelenleg 45 százalékon, a szocialisták 24 százalékon állnak, 19 százalékuk adná voksát a Jobbikra, 7 százalékuk pedig az LMP-t juttatná a parlamentbe. A Demokratikus Koalíció ebben a körben 3 százalékon áll, azaz egy most vasárnap tartandó választáson nem érné el a parlamentbe jutási küszöböt.
A Fidesz–KDNP támogatottsága a januári 37 százalékról 39 százalékra, az MSZP-é pedig 23 százalékról 26 százalékra nőtt – derült ki a Tárki kutatásából. A másik két parlamenti párt közül a Jobbik támogatottsága a pártválasztók között viszont kismértékben, 23 százalékról 21 százalékra csökkent. Az LMP szavazótábora a pártválasztók körében kilenc százalékról hét százalékra csökkent. A Demokratikus Koalíció először lépte át a parlamenti küszöböt.
A felmérések közül mindegyik továbbra is a Fidesz–KDNP jelentős fölényét mutatja, csupán egy esetében beszélhetünk arról, hogy a verseny egyre szorosabb. A Tárki adatainál, ha összeadjuk az MSZP, az LMP és a DK támogatottságát, akkor 38 százalékot kapunk, míg a Fidesz 39 százalékkal rendelkezik. Természetesen egyáltalán nem biztos, hogy a három párt tábora szavazna egy ilyesfajta összefogásra.
Érdemes megnézni, hogy 4-8-12 évvel ezelőtt milyen arányban támogatták a választók az akkori kormányt és ellenzéket, mivel így lényegesen jobb kontextusba lehet helyezni a most februári támogatottsági adatokat.
2008 februárjában a Szonda-Ipsos mérése szerint a Fidesz–MPSZ 62, az MSZP 28, az MDF és az SZDSZ egyaránt 3-3 százalékon állt a biztos szavazók között. A Tárki hasonló adatokat publikált, mivel ők a Fideszt 68, az MSZP-t 22, az MDF-et 5, míg az SZDSZ-t 3 százalékra mérték. Ezekből az adatokból jól látszott, hogy az akkori kormánypártok társadalmi támogatottsága jelentős mértékben meggyengült, és egyre jobban távolodtak egy esetleges 2010-es sikertől.
A teljes népesség körében a Fidesz 34, az MSZP 24, az SZDSZ 3, míg az MDF 1 százalékon állt 2004 februárjában a Szonda-Ipsos szerint. A Tárki adatai a biztos szavazókra vonatkoztak, amely körben a Fidesz 50, az MSZP 35, az SZDSZ 5, míg az MDF 4 százalékon állt. Az európai parlamenti választások előtt négy hónappal a Fidesz sikere biztosnak volt tekinthető, de a kormánypártok ennek ellenére viszonylag jól álltak, és egyáltalán nem volt elképzelhetetlen, hogy 2006-ig képesek lesznek fordítani.
12 évvel ezelőtt az MSZP 44, a Fidesz 30, az SZDSZ és az MDF 5-5, míg a KDNP 2 százalékon állt – derült ki a Szonda-Ipsos kutatásából. A Tárkinál az MSZP 45, a Fidesz 37, az FKGP 7, az SZDSZ 6, az MDF 1 százalékon állt. Az első Orbán-kormány a félidőhöz érkezve viszonylag le volt maradva az MSZP-hez képest, de a helyzete – szemben a Gyurcsány-kormány 2008-as megítélésével – egyáltalán nem volt rossz.
Az eredményekből egyértelműen látszik, hogy az elmúlt több mint egy évtizedben egyik kormánypárt sem rendelkezett olyan méretű támogatottsággal, mint a mostani. Minden esetben az ellenzék vezetett, 2008-ban pedig már akkora volt a fölénye, hogy az behozhatatlan volt. Mindenképpen egyedülálló a mostani kormánypártok teljesítménye, hogy az ellenzék egyetlen pártja sem képes még a közelükbe se kerülni, de azt sem szabad elfelejteni, hogy a közelmúlt kormányai egyszer sem néztek szembe ennyire széttagolt oppozícióval.
