Vallás és ifjúság: görög katolikusok

- Mekkora lélekszámú a helyi görög katolikus gyülekezet, és milyen a fiataloknak a felekezethez való viszonya?
- A Veszprémi Főegyházmegye területén körülbelül 1200 hívőről beszélhetünk. Veszprémben körülbelül 300 tagja, Ajka, Várpalota és Tapolca városában 70-80 tagja van a gyülekezetnek. A közeljövőben Balatonfüredre szeretnénk eljutni, amellett, hogy Veszprémben megerősítjük a jelenlétünket. Az egyházi élet ugyanis nem merülhet ki a misére járásban, szükség van közösségre és ehhez közösségi helyre.
A környéken fiatal egyháznak számítunk, az életkort tekintve kiegyensúlyozott a gyülekezet összetétele, főként fiatal családokból áll. Bennük – amennyire látom – erős a felekezethez tartozás érzése, talán azért is, mert bizonyos értelemben újdonság vagyunk. A gyülekezet gerincét persze elsősorban a hagyományosan görög katolikus hitben nevelkedők alkotják, egyelőre kevesebb a hozzánk betérő kereső.
A jelenkort jellemző szabadság nagy tanácstalanságot okoz, kapaszkodók hiányához vezet. Különösen a rendszerváltás után volt erős az igyekezet, hogy semleges oktatást hozzanak létre, de a valóságban inkább idejétmúltnak ítélik meg a tanultak alapján a fiatalok az egyházat. Nem hívőktől hallanak róla, és világszemléletükhöz közelebb áll a buddhizmus és más keleti vallások gondolkodásmódja. Bármennyire is régimódinak tűnhet a liturgia, a papi öltözékünk, az, aki a hithez misztikus irányultságból közelít, a mi szertartásainkban felfedezheti a kereszténységnek ezt az oldalát is.
 
- Merre indulhatnak a fiatalok görög katolikus papi szolgálatra?
- Főiskolánk – a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola – Nyíregyházán van, így ha valaki papként képzeli el a jövőjét, ide felvételizik. Teológiát világi hallgatóként is lehet tanulni, de aki papi hivatásra készül, az a katolikus teológia tanulása mellett megismerkedik a görög katolikus sajátosságokkal, a papi élet felé pedig a szeminárium lakva indulhat el, ahol zártabb közösségben, rendszeres napirenddel papi nevelésben részesül. Itt van idő és tér az elmélkedésre, olyan belső épülésre van lehetőség, amelyből később a pappá szentelés után, a világi életben is meríthetünk. „Veletek vagyok keresztény, és értetek püspök” – mondta Szent Ágoston, ami jól kifejezi azt, hogy a pap is ember, ugyanakkor a közösségért van. Szolgálat ez, ami felkészülést igényel, és semmiképpen sem hatalomgyakorlás.
 
- Összeférhet a görög katolikus hittel, hogy valaki például a feng-shui elvei szerint rendezi be az irodáját vagy agykontrollal gyógyítja magát?
- A feng-shuival nem vagyok tisztában, de az agykontroll biztosan nem fér össze a hitünkkel. Azt kell megnézni, hogy milyen világszemléletet kíván az adott dolog. Vannak olyan határterületek, mint például a jóga, ami mozgásformaként, testnevelésként teljesen rendben van, az egészséget szolgálja, de ha mélyebbre merül benne az ember, fennáll a lehetősége az eltérésnek, és a jóga szellemi háttere már nem egyeztethető össze a görög katolikus hittel. Az illető, aki űzi, minimum kísértésnek teszi ki magát. Nagyfokú felelősségtudatra van szükség, hogy megalapozottan eldönthessem, hogy vagyok-e elég erős a hitemben. Tehát más az, ha tapasztalni szeretnék, vagy jobban belemerülni.
A kereszténységre jellemező a vezető-vezetett viszony, a lelki atya - lelki gyermek kapcsolat, és ez a kapcsolat segíthet a felmerült kérdések megválaszolásában. Fontos, hogy soha ne egyedül magunk döntsük el hívőként, ha ilyen határterülettel szeretnénk érintkezni. Az egyház nagyon gondos, alapos mérleges után nyilatkozik mindenről, ezt tudnunk kell, és az egyház tanítványának sem önmegvalósítás a hit, hanem egy közösség hitéhez való csatlakozás.
Úgy gondolom, hogy az ember alapvetően vallásos lény, és az ateizmus is vallásnak tekinthető. Pontosan érzi mindenki, hogy az élet nem csak annyi, hogy a halállal megsemmisülnek a szeretet szálai.
 
- A kortárs ezoterikus irodalmat láthatóan foglalkoztatja az angyalok kérdésköre. Léteznek angyalok?
- A 60-as években, a beat-korszak idején a modern bibliatudomány a bibliaértelmezés során igyekezett háttérbe szorítani az angyalok és csodák természetfeletti világát, ehelyett mindent racionálisan igyekezett megmagyarázni modern ember számára. Érdekes módon ezek a gondolatok jelenleg az ezoterikus irodalmon keresztül térnek vissza. Ezekre a dolgokra emberként is szükségünk van, és a bibliának és hitünknek is szerves részei. Jézus feltámadásával megmutatta, hogy milyen állapot lehet a halál utáni lét, egyszerre anyagi és nem-fizikai létformában tért vissza, és ez vár mindenkire a feltámadással. Kevés információval rendelkezünk arről, milyen lények lehetnek az angyalok vagy milyen állapotban létezhetnek a szentek, de van mihez visszanyúlnunk, ha érdekel minket a hit ezen része.