Új impulzusokat adtak a válogatott csapattársak
Utoljára még a Bajnokok Ligája nyolcaddöntő visszavágó előtt jelentkeztem, amelyről most már így az olimpiai selejtező előtt nem is időszerű írni, azonban néhány mondatban még is visszakanyarodnék, hiszen a szurkolóink erre is kíváncsiak. Véleményem szerint ötven-ötven százalék esélye volt mindkét csapatnak a továbbjutásra. S amit korábban véltem, bekövetkezett, egy gól döntött az ellenfél javára. Úgy érzem, hogy a szerencsésebbik együttes jutott tovább, ez történhetett volna másképp is, de nem történt, így sajnos kiestünk.
Szomorkodni azonban nem volt időnk, hiszen a magyar kézilabda szempontjából az egyik legfontosabb és legnehezebb feladatra, az olimpiai selejtezőre készülünk. Nagyon örültünk, hogy sikerült a bajnoki programot úgy szervezni, hogy két hét felkészülésünk legyen a svédországi viadalra. Ez nagyon fontos, hiszen az Eb után két hónapig nem játszottunk együtt, s megint össze kell kovácsolni a játékosállományt.
Megpróbáltuk hamar túltenni magunkat a BL-búcsún, ehhez új impulzust adott, hogy a válogatott társakkal készülhetünk. Így egy kicsit gyorsabban tudtuk elfelejteni ezt a kudarcot, s már száz százalékban a közelgő selejtezőre koncentrálunk.
Feci is erőt ad a csapatnak
A gyöngyösi felkészülés jót tett nekünk. Játszottunk egy remek meccset Algéria ellen, ahol az elsődleges cél nem is az erőfelmérés, hanem az volt, hogy minél többet játsszunk egymás mellett. A felkészülés összességében kiválóan sikerült, igaz, ezt beárnyékolja, hogy a Gyöngyös elleni szombat délelőtti edzőmeccs első percében Ilyés Ferinek eltört a bokája. Ez meg is pecsételte a mérkőzés sorsát, hiszen a sajnálatos esetet követően már mindenki jobban vigyázott magára, hiszen mindenkiben benne volt a félsz.
Az eset nagyon rosszul érintett minket, hiszen egy olyan játékost vesztettünk el kiemelt fontosságú torna előtt, aki kiválóan össze tudja tartani a gárdát, amelynek nagyon fontos láncszeme védekezésben és támadásban is. A társaságnak azonban ezen is túl kell tennie magát, hiszen ezen már nem tudunk változtatni. Muszáj megoldani az előttünk álló feladatot azzal a kerettel, amely adott. Akik pedig most nem tudnak nekünk segíteni, azok majd felépülnek az olimpiára, így most értük is kell küzdenünk.
Fecivel is rengetegen beszélünk, s ő is csak erőt ad a csapatnak, s azt sugallja, hogy nélküle is meg kell tudunk csinálni, s nagyon össze kell tartanunk. Örülök, hogy ő és a társak is pozitívan gondolkodnak. Sajnos ő most egy két-három hónapra kidőlt, de reméljük, hogy azzal is segíteni tudjuk a gyógyulást, hogy elérjük a célunkat Göteborgban, s az olimpiára már ő is a válogatottal készülhet.
Nagyon nehéz csoportba kerültünk
Héttőn és kedden még Veszprémben edzettünk, megpróbáltuk gyakorolni a védekezést Feci nélkül is. Ma délután indulunk Mosonmagyaróvárra, szerdán kora reggel pedig Bécsből Göteborgba repülünk, s aznap már a helyszínen készülünk. Két nap így elegendő lesz, hogy belakjuk a szállodát és a pályát. Ez az Eb-n is bevált, remélem, hogy ezúttal is így lesz.
Nagyon nehéz csoportba kerültünk, de a fiatal magyar csapat is erős és győzelemre éhes, ezt bizonyítottuk a vb-n és az Eb-n is. Esélyes is, de ezt mind a pályán kell bebizonyítani, hiszen ezen a szinten már a napi forma fog dönteni. Szoros meccseket várok, az első két meccsen nagyon sok minden fog múlni.
Egy nagyon jó macedón csapat ellen kezdünk, amely együttesnek a kontinenstornán mutatkozott meg az igazi ereje. Bár az Eb-selejtezőn oda-vissza vertük őket, még is ők végeztek előrébb nálunk Szerbiában. Ebből önbizalmat merítettek, ezért biztos vagyok benne, hogy nagyon erősek lesznek.
A brazilokat a 2004-es olimpián épphogy legyőztük egy góllal, a tavalyi svédországi vb-n is jó meccset játszottunk velük, ahol szintén nyertünk. Nagyon sok játékosuk Európában játszik, bizonyára ők is sokat fejlődtek az elmúlt időszakban. Videó felvételt sajnos nem tudok beszerezni róluk, viszont pénteken, a svédek elleni meccsük alapján ki tudjuk elemezni őket.
A svédek pedig hazai pályán játszanak, ami óriási előny. Fiatal, erős csapat, amely így favoritnak számít. Lehet, hogy a mostani Eb-n mögöttünk végeztek, de minden meccsük szoros volt jó csapatok ellen. Sok találkozójukat szerencsétlenség miatt bukták, pedig akár a négybe is bejuthattak volna.
Helyünk van az olimpián
Ami biztos, hogy minden meccsen száz százalékot vagy annál többet kell nyújtani, s akkor esélyünk lehet a kvalifikációra. A magyar válogatott – játéktudása alapján – esélyesnek tartom arra, hogy kijusson az olimpiára, sőt, úgy érzem, hogy oda is való.
Egyszeres válogatottnak lenni is nagy dicsőség, én pedig kétszázszor is felöltöttem a címeres mezt, ami óriási dolog és nagyon nagy megtiszteltetés az életemben. De egy sportoló életében az olimpia a legnagyobb álom, a csúcs. Egy sikeres olimpiát már átéltem s szeretném ezt még egyszer véghezvinni. Ha az embernek egyszerre már része volt ilyen élményben, akkor még nagyobb erővel és akarattal vág neki egy ilyen sorozatnak. Minden vágyam az, hogy még egy olimpián részt vehessek. Tudom, hogy ennek rengeteg akadálya van, hiszen először is ki kell vívni a szereplést, utána egy sérülésmentes felkészülést kell produkálni, majd hó formába kell kerülni, hogy tagja legyek a 14-es utazó keretnek. Szóval nagyon sok tényezője van ennek az álomnak, ezért azt mondom, hogy haladjunk lépcsőfokról lépcsőfokra, s most hétvégén vegyük az első akadályt.
Fazekas Nándor
