A sikeresen megvívott olimpiai selejtező után nagyon kevés időnk volt újra együtt készülni, egy hét alatt kellett egy olyan csapatot kovácsolni, hogy a Magyar Kupa négyes döntőn felveheti a kesztyűt. Ez nem volt könnyű, hiszen két hétig külön nem dolgoztunk együtt, a válogatottból pedig többen kisebb-nagyobb sérülésekkel tértek haza. A budapesti fináléra azonban mindenkit „összedrótoztak” és megpróbáltuk a tudásunk legjavát nyújtani.
Ez látszott is a Tatabánya elleni meccsen, amelyre megfelelően felkészültünk. A nehéz hét ellenére is meggyőző teljesítményt nyújtottunk, s magabiztosan jutottunk tovább. Ráadásul mindenki szóhoz tudott jutni. Ahogy láttuk, a másuk meccsen a Szeged csak annyit adott ki magából a Füred ellen, amennyi feltétlenül kellett a győzelemhez.
Tudtuk, hogy a Szeged semleges pályán mindent feltesz arra, hogy elcsípje a Veszprémet. Ez be is igazolódott a másnapi találkozón. Meglehetősen hullámzó volt a játék, inkább a Pick tartotta kézben a találkozót. Ellenfelünk végig vezettet, s amikor nagy nehezen felzárkóztunk, mindig becsúsztak olyan hibák, amelyekből gyors indításgólokat kaptunk, s megint két-háromgólos hátrányba kerültünk. Nagyon hullámzó mérkőzés zajlott, amely óriási harcot hozott. A végén a szerencsésebb csapat nyert. Óriási meccset láthatott az, aki a tévén keresztül vagy a helyszínen követte az összecsapást, de a kispadon ülők is izgulhattak. A célunk az volt, hogy ismét hazahozzuk a serleget, s ez sikerült is.
A kupadöntő után mindenki ezer sebből vérzett, ami alaposan megnehezítette a felkészülésünket. Volt olyan edzés, amelyen hét játékos és három kapus vett részt. Így nem is tudtunk egymás ellen készülni, ekkor az egyik gyakorlás alkalmával a „védekező csapat” hét darab 170 cm-es bábuból állt.
Nagyon nehéz hetünk volt, ami meg is látszott a Füred elleni hazai bajnoki elődöntőn. A Balaton-partiak az első félidőben szinte végig vezettek és egygólos előnyre tett szert a szünetre. Ekkor mindannyian meglepődtünk, s érzetük azt, hogy ennél sokkal több kell. A második félidőben aztán a nagyobb rutin és a hosszabb cserepad a mi javunkra döntött. Igaz, bizonyos periódusokban nagyon kellettek a fontos gólok vagy kivédekezett támadások, hiszen a második félidő közepén is közel tudott jönni az ellenfél.
Ezen a héten már hatékonyabban tudtunk készülni. Az első ütközet tapasztalatai alapján nehéz mérkőzésre számítunk a szombati visszavágón, hiszen Füreden is nagyon szeretik a kézilabdát, rengeteg fognak kijönni Remélem, hogy a jobbik arcát fogja mutatni a csapatunk, s bejutunk a döntőbe. Remélem, nem tűnik nagyképűségnek a részünkről, de közben már előrébb tekintünk, s a héten a Szeged elleni döntő szellemében készülünk. Fokozatosan, egyre keményebb edzéseken vettünk részt.
Az Éles Kézisuli országos döntői most kezdődnek. Remélem, hogy a következő írásomban már Gergő fiam és csapata sikereiről is beszámolhatok.
Fazekas Nándor
