Áder János döntése - a parlamenti honlapon kedden megjelent adatok szerint - a járások kialakításáról szóló törvényt, valamint az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjára vonatkozó jogszabályt érinti.
Áder János a járási rendszer kialakításával összefüggő első törvénycsomag esetében - amelyet június 4-én fogadott el a parlament - a fideszes Kósa Lajos egyik zárószavazás előtti módosító indítványát találta házszabályellenesnek, mégpedig azért, mert az abban foglaltak nem kapcsolódnak korábban megszavazott rendelkezésekhez, "hiszen azokat a javaslat maga is kiegészítésként definiálja".
Kósa Lajos ebben a zárószavazás előtti módosító indítványában egyébként a szerencsejáték-szervezésről, továbbá a szervezett bűnözésről szóló törvényt javasolta módosítani - a Ház többségének egyetértésével -, a Fidesz alelnöke szerint ugyanis meg kell szünteti a jegyző mérlegelési jogkörét abban a kérdésben, hogy hány napra zárat be egy pénznyerő automatát engedély nélkül működtető üzletet. A kormánypárti politikus ugyanígy az üzletek működésével kapcsolatos súlyos bűncselekmények és az azokkal összefüggő szabálysértések jogkövetkezményeként alkalmazható üzletbezárás esetében is javasolta megszüntetni a jegyző mérlegelési jogkörét.
Az államfő által szintén kifogásolt, ugyancsak június 4-én elfogadott jogszabállyal az Országgyűlés több száz - mára nélkülözhetővé vált - törvényt helyezett hatályon kívül. Emellett - emlékeztet Áder János a Kövér László házelnök írt levelében - a kormány deregulációs csomagja 61 törvény módosítását is tartalmazza. Ezek között talált a köztársasági elnök két problémás részt.
Az egyik a polgári perrendtartási törvény hatálybaléptetéséről, végrehajtásától szóló törvényerejű rendeletet egészíti ki, de nem határozza meg, hogy pontosan mely törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre vonatkozóan kell alkalmazni a polgári perrendtartásról szóló jogszabály módosított rendelkezéseit. Az elfogadott rendelkezés mindössze annyit tartalmaz, hogy a "2012. évi törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre" kell alkalmazni, de a jogszabály pontos száma nem szerepel a szövegben.
Áder János kifogásolja a jogszabályban foglalt, a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítását is, amelyből szintén hiányzik egy rész, mégpedig az a dátum, hogy a budapesti Kossuth Lajos téren lévő szobrok - a II. Rákóczi Ferenc-, a Kossuth-, valamint A forradalom lángja-emlékmű és A Dunánál- (József Attila-) portrészobor - mikortól kerülnek ingyenesen önkormányzatiból állami tulajdonba. Az érintett passzusban csak az szerepel, hogy "2012. ..... napján".
"A jogbiztonság alkotmányos elve megköveteli, hogy a jogalkotás, s ennek részeként a jogszabályok módosítása, egyértelműen követhető és áttekinthető legyen mindenki számára" - hangsúlyozza visszaküldő leveleiben Áder János. A köztársasági elnök mindezek alapján a törvényekkel nem ért egyet, és kéri az Országgyűlést, hogy azokat észrevételei alapos megfontolása után fogadja el ismét. Az államfő május 10-i beiktatása óta a mostaniakkal együtt eddig öt törvényt küldött vissza a parlamentnek.
