Gerstmár Ferenc (LMP) önkormányzati képviselő az egy éve elfogadott városi energiastratégiával kapcsolatosan elmondta, látszik, hogy az energiastratégia kommunikációja kifelé jól sikerült, ezt igazolják a felsorolt díjak. – Ha azt vizsgáljuk, mi valósult meg az első évben, már nem ennyire pozitív a kép. Elég a Beszámoló az energiastratégia első évi feladatainak a teljesüléséről című táblázathoz lapoznunk. Túl sok a magyarázkodás arról, hogy eddig melyik feladatot miért nem sikerült megvalósítani, illetve a tavaly meghatározott időponthoz képest melyik feladat miért kerül átütemezésre – mutatott rá a képviselő. Példákat említve sorolta, nem sikerült megoldani a havi adatszolgáltatást az intézmények energiafogyasztásáról. A közgyűlési döntés ellenére nem kezdődött meg az intézmények energiatanúsítása. Elmaradt az energiaügynökség létrehozása. A 100 legnagyobb energia fogyasztót kívánták beazonosítani, végül ebből 32 lett, és az előterjesztés szerint nem is indokolt a lista bővítése.
– Az anyagból értesülhetünk arról, hogy a HU-NER TOWN pályázat várhatóan nem nyer. Az őstermelők árusításának vásárcsarnokban történő megszervezése, és egy helyi védjegyrendszer kereteinek kialakítása legalább már folyamatban van, igaz a termelői piac indulását idén tavaszra ígérték. Sajnos a városvezetés továbbra is lehetséges opcióként tekint egy hulladékhasznosító fűtőerőműre – vélekedett Gerstmár Ferenc.
Zelenák Adrián, az LMP megyei koordinátora elmondta, az energiastratégia húsz beavatkozási területet jelölt ki. – Egy év után úgy tűnik, aki sokat markol, keveset fog. Hiába a szép célok, ha már a kezdetknél akadozik a folyamat. A városnak első lépésben jól működő energiagazdálkodási rendszerre van szüksége, amely biztosítja az energiafogyasztási adatok gyűjtését, lehetővé teszi az adatok reális kiértékelését, biztosítja, hogy az intézmények megfelelő szintű információt kapjanak saját "teljesítményükről" – hangzott el a sajtótájékoztatón. Zelenák Adrián hozzátette, Veszprémben ezzel szemben gondot okozott a havi adatszolgáltatás megvalósítása, csupán az éves energiaszámlákat sikerült begyűjteni. Pedig, a tapasztalatok szerint a hatékony energiagazdálkodási rendszer bevezetése nem igényel jelentős anyagi ráfordítást, viszont önmagában is jelentős – akár 15 százalékos – megtakarításhoz vezethet. – A helyzetet persze nehezíti, hogy Magyarországon jelenleg nincs az önkormányzatok számára nyitott energiahatékonysági pályázat, miközben 1000 milliárd forint EU-s forrás
felhasználása van veszélyben – figyelmeztetett a koordinátor.
