Tízpontos munkahelyvédelmi akcióterv részeként a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentik, a 25-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek pedig ezentúl választhatják majd a - vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket kiváltó - 16 százalékos kisvállalati adót. A munkahelyvédő intézkedések forrását a tranzakciós illeték kiterjesztéséből teremtené meg a kabinet – tájékoztatott Orbán Viktor. A kormányfő arról is beszélt, az elmúlt két év azt bizonyította, hogy Magyarország más úton jár, mint Európa, de "ez az út számunkra járható és sikeres".
A munkahelyvédelmi akcióterv ismertetésekor Orbán Viktor emlékeztetett a Fidesz-KDNP-frakció és a kormány közötti, munkahelymegőrzéssel és -teremtéssel kapcsolatos megállapodásra, valamint a foglalkoztatásról szóló nemzeti konzultációra - amelynek kérdőívét eddig több mint 400 ezren küldték vissza -, hangsúlyozva, hogy a munkahelyek védelme érdekében egy "soha nem látott mértékű szociális adócsökkentésre" készülnek, megkönnyítve a hazai vállalkozásoknak a foglalkoztatást.
Kifejtette, hogy a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a képzettséget nem igénylő munkát végzők után fizetendő munkáltatói járulékot a felére csökkentik. Az utóbbi intézkedés körülbelül negyedmillió ember foglalkoztatást könnyíti meg - mondta, példaként említve a takarítókat, a kubikosokat és a rakodómunkásokat.
A tartósan munkanélküliek alkalmazását segítendő a kormány javasolja, hogy esetükben az első két évben a munkáltatónak ne kelljen fizetniük dolgozóik után, a harmadik évben pedig a tervek szerint a jelenlegi fele lehet a munkáltatói teher.
A miniszterelnök bejelentette, hogy ehhez hasonlóan a gyesről és a gyedről visszatérők után az elhelyezkedést követő első két évben sem kell majd járulékot fizetni a munkáltatóknak, harmadik évben pedig csak a jelenlegi felét. A többféle kedvezményre jogosultak a számukra legkedvezőbbet vehetik igénybe. Közölte azt is: az öt említett munkavállalói csoport esetében a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást százezer forintos bruttó bérig csökkentik.
Hatodik pontként a kisadózók adó- és adminisztrációs terheinek csökkentését, számukra tételes adózás bevezetését javasolta Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a 6 millió forint alatti árbevételű mikrovállalkozásoknak - egyéni vállalkozóknak, betéti és közkereseti társaságoknak - az adófizetés rendkívül egyszerű, választható formáját kínálják majd. Aki ezt választja, annak egyetlen adót kell fizetnie, főállású kisadózó esetében havi 50 ezer forintot, mellékállásban 25 ezer forintot.
A kisadó kiváltja a társasági adót, a személyi jövedelemadót, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót - ismertette. Akik ezt a lehetőséget választják, azok nem nyújtanak be beszámolót sem, csak bevételi és kiadási számláikat tartják nyilván. A kormányfő rámutatott: ez az adózás azoknak lesz kedvező, akik szolgáltatást nyújtanak, vagyis akiknek számláit más adóalanyok költségként már nem számolják el.
A miniszterelnök azt is elmondta, tovább szeretnék növelni a kisvállalatok súlyát a munkaerőpiacon, ezért a legfeljebb 25 embert alkalmazó cégeknek a foglalkoztatást serkentő, választható adózási módot vezetnek be, a kisvállalatok adóját.
Ismertetése szerint ez a válaszható adónem kiváltja a vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket, így a társasági adót, egyéni vállalkozók esetében a nyereség utáni személyi jövedelemadót, a szakképzési hozzájárulást, az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulást és a szociális hozzájárulási adót.
Mint mondta, az adó alapja a kisvállalat nyereségének és az általa foglalkoztatottak bérköltségének összege lesz, mértéke pedig 16 százalék. 300 ezer kisvállalatnak segíthetnek ezzel, akik több mint 800 ezer embert foglalkoztatnak.
Orbán Viktor az "áfacsapda" felszámolása érdekében, nyolcadik intézkedésként bejelentette, hogy pénzforgalmi szemléletű általános forgalmi adózást vezetnek be, ennek lényege, hogy az 500 ezer euró árbevétel alatti vállalkozások csak akkor kötelesek befizetni az áfát, ha nekik azt már kifizették.
A munkahelyvédelmi akció része, hogy a számviteli szabályok könnyítésével segítenek a devizaárfolyam-veszteségek miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásokon. Közölte: olyan jogszabály-módosításra van szükség, amely szerint a cégeknek tőkehelyzetük megítélésénél nem kell beszámítaniuk a devizaárfolyamok változásából származó veszteségüket, így azoknak, amelyek csak a kedvezőtlen árfolyammozgások miatt szenvedtek el átmeneti tőkevesztést, nem kell azonnal visszapótolniuk elvesztett tőkéjüket.
A miniszterelnök tizedik pontként a házipénztárakra vonatkozó adminisztráció radikális egyszerűsítését említette. Emlékeztetett arra, hogy a kormány tavaly jelentősen megemelte a házipénztári készpénz-záróállomány megengedett legmagasabb mértékét, de a szabályozás még így is jelentős adminisztrációt követel meg a vállalkozásoktól, ezért úgy gondolják, hogy a korlátozásokat meg kell szüntetni.
A kormányfő azt mondta, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték teremti meg a munkahelyvédelmi akciótervhez szükséges költségvetési forrásokat, s ennek a megoldásnak a kidolgozásáért köszönetet mondott Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek, a Fidesz-KDNP-frakciószövetségnek és a gazdasági bizottságnak.
