A hatáskörök szétválasztásánál kiemelt szempont volt, hogy a helyi szabályozáshoz kapcsolódó, mérlegelési jogkörbe tartozó ügyek lehetőleg maradjanak a települési jegyzőnél, ahol viszont az adott ügyben az államnak van egyértelműen feladata, szerepe, ott a járási hivatal tudjon majd hatékonyabban intézkedni. Az azonos szabályozók mentén lefolytatható eljárásokkal hatékonyabb, racionálisabb ügyintézés valósulhat meg országszerte. A jegyzőktől átkerülő államigazgatási ügyek évi közel ötmillió államigazgatási ügy intézését jelentik a járási hivatalokban.
2013. január 1-jével ismét létrejönnek a magyar közigazgatás egykor szerves egységét képező járások és járási hivatalok, amelyek egykor elválaszthatatlan részei voltak a magyar közigazgatásnak. A több száz éves múltra visszatekintő járási rendszert 1983-ban szüntették meg, jövőre tehát harminc év után, de új szervezeti rendben és új céllal alakulnak meg ismét a járások a megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként. A fővárosban nem járási, hanem kerületi hivatalok néven. Erről júniusban, a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvény elfogadásával döntött az Országgyűlés, a jogszabály több mint 80 db törvényi szinten szabályozott államigazgatási feladatot határozott meg a járások számára.
A járási hivatalok feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz, amelyeknek nagy részét eddig a jegyzők látták el, mert az Állam az elmúlt húsz évben „kényelmi szempontok” miatt oda telepítette ezeket. A jegyzők, kivételesen polgármesterek által ellátott 12 millió hatósági ügy 90 %-a eddig is államigazgatási jellegű volt, ez azt jelenti, hogy ekkora tömegű – az állam által áthárított - pluszfeladat hárult eddig az önkormányzatokra, jegyzőkre. Az új feladatmegosztásnak köszönhetően az összes államigazgatási ügy több mint 40%-a kerül vissza az államot képviselő járási hivatalokhoz.
A feladatok megosztásáról több hónapon át folytatott társadalmi, szakmai és politikai egyeztetést a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. A tárca a döntés előkészítésébe bevonta az országos önkormányzati érdekszövetségeket, konzultált a szakszervezetekkel, a Megye jogú Városok Szövetségének Jegyzői Kollégiumával, a Jegyzők Országos Szövetségével, a Községek, Kistelepülések, és a Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségével. A KIM az elmúlt hónapokban a Települési Önkormányzatok Szövetségével közösen országszerte polgármesterekkel és jegyzőkkel is tartott fórumokat.
Jegyzőknél maradó ügyek
Csak azok az ügyek maradnak a jegyzőknél, amelyekhez a helyi viszonyok ismerete elengedhetetlen, vagy amelyekben országosan nem egységes szabályozás és helyi mérlegelési lehetőség is van. Ilyenek pl. a helyi adóval összefüggő igazgatási, az anyakönyvi és állampolgársági ügyek, a települési polgári védelmi, katasztrófa igazgatási feladatok. Továbbá az ipar- és kereskedelmi igazgatási, a birtokvédelmi feladatok, a hagyatéki eljárás, a nem alanyi jogon járó szociális ellátások, a távhőszolgáltatási kérdések, a helyi védettséggel összefüggő környezet- és természetvédelmi, a veszélyes ebek nyilvántartásával összefüggő feladatok, az óvodáztatási támogatás.
A jegyzőknél, polgármestereknél maradó, a törvényben nem szabályozott államigazgatási feladatokról az ősszel születnek meg a további jogszabályok.
Az olyan hatósági ügyeknél, mint pl. a földművelésügyi, állategészségügyi, a vízügyi, az ipari igazgatással, valamint a környezet- és természetvédelemmel, a közlekedés és hírközlési igazgatással kapcsolatos feladatok, lesz feladata a települési jegyzőnek és a járási hivatalnak is, mint ahogy eddig is eljárt ezen feladatkörökben a kormányhivatal helyi szerve és jegyző is.
Okmányiroda a járásokban
A legtöbb feladatot az okmányirodáktól átvett ügyek fogják jelenteni a járási hivatalok számára. Mivel az okmányirodák 2013. január 1-jétől a járási hivatalok törzshivatalának szervezeti egységeiként működnek tovább, így (a fővárosban működő Központi Okmányiroda kivételével) valamennyi okmányiroda a járási hivatalokhoz kerül, az ott foglalkoztatott köztisztviselőkkel együtt. Az eddig a települési önkormányzatok által ellátott okmányirodai feladat tehát a járási hivatalok feladata lesz. Ezek nagy részét a személyi adat- és lakcímnyilvántartással, útlevél-igazgatással és a közlekedési igazgatással kapcsolatos feladatok adják.
A tervek szerint 2013 végére az okmányirodák bázisán alakítják ki a kormányablak-rendszert. A területi közigazgatási reform távlati célja az egyablakos ügyintézés biztosítása az ügyfelek számára, hogy az állampolgárok egyetlen helyen, a – 2013 végéig kialakítandó – kormányablakoknál tudják majd hivatalos ügyeiket intézni.
Az ügyfelek dolgát nagyban megkönnyíti majd, hogy 2013 januártól a járási hivatalok okmányirodái országos illetékességgel fogják ellátni feladataikat.
Gyermekvédelmi, gyámügyi, szociális igazgatási feladatok
A járási kormányhivatalokhoz kerülnek a helyi igazgatáson túlmutató ügyek, mint pl. egyes szociális igazgatási, az okmányirodai és a gyermekvédelmi- és gyámügyek. A gyámhivatalok a járási hivatal szakigazazási szervként, járási gyámhivatal néven folytatják munkájukat. A szociális igazgatási ügyek egyharmada is a járási hivatalokhoz fog tartozni.
A gyámhivatalokhoz hasonlóan a munkaügyi kirendeltségek, a népegészségügyi intézetek, a körzeti földhivatalok és az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok is a járások szakigazgatási szerveiként végzik majd feladataikat.
Ugyancsak a járások látják majd el szinte kizárólagosan majd a kommunális igazgatással (pl. temetőengedélyezés), a menedékjogi ügyekkel kapcsolatos feladatokat. A járások székhelyei és a járások illetékességi területéről is hamarosan döntés várható. A fővárosban kerületi szinten szerveződnek a járási hivatalok, azaz a fővárosi kormányhivatal kirendeltségeként 23 kerületi hivatal kezdi meg működését.
Sajtó Osztály
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
