Bakonyi Zoltán, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. vezérigazgatója ezt annak kapcsán közölte az MTI-vel, hogy az erőmű szerdán bejelentette: a Mal csaknem 1,4 milliárd forintos tartozása miatt július 31-én az erőmű átáll egy olyan technikai szolgáltatási szintre, amely mellett a timföldgyár már nem tud termelni. Németh Frigyesnek, az erőmű vezérigazgatójának tájékoztatása szerint a szolgáltatás fokozatos korlátozását a múlt pénteken kezdték meg, az erőmű jelenleg 40-50 százalékos teljesítménnyel működik a normál állapothoz képest.
Németh Frigyes szerint az adósság törlesztéséről szóló tárgyalások eddig nem jártak eredménnyel, pedig már a Mal Zrt. állami felügyelete alatt ígéretet kaptak a működést felügyelő katasztrófavédelmi szervtől a szállított energia ellenértékének kifizetésére. Közölte azt is, hogy a Bakonyi Erőmű nem képes tovább finanszírozni a Mal Zrt. kintlévőségét, amely már az őszi tüzelőanyag-vásárlást, a szállítók kifizetését, közvetve Ajka város és a lakosság energiaellátását is veszélyezteti. "Olvasatunk szerint a tartozás egy része az állami irányítás alatt keletkezett, és nőtt meg drasztikusan, akkor a cégből a Maltól kapott információink szerint 10 milliárd forintot kivettek" - mondta.
Bakonyi Zoltán szerint biztosan folytatják az adósság törlesztéséről szóló tárgyalásokat az erőművel, és a szolgáltató a lehetőségeihez mérten támogatja a munkahelyek megtartásához vezető intézkedéseket. A reorganizációs programról bővebb információt nem közölt.
Hangsúlyozta: a tartozás nem hozható direkt összefüggésbe az állami felügyelet kilenc hónapi tevékenységével, a vörösiszap-katasztrófa közvetlen költségei jelentettek 10 milliárd forintot a cégnek. Az állami felügyelet nem került semmibe a Malnak - tette hozzá.
Bakonyi Zoltán közlése szerint a 10 milliárd forint készpénzt a többi között a bankok felgyorsított finanszírozási kivonására, helyreállításra, gátépítésre és a banki finanszírozás hiánya miatti üzemzavar elhárítására, illetve az üzemeltetési többletköltségekre vonták ki a cég finanszírozásából, ennek "ledolgozása" több évet vesz igénybe.
Megjegyezte, hogy a külföldi bankok a céget várhatóan ellehetetlenítő mértékű bírságra vonatkozó várakozások miatt gyorsítottak a pénzkivonás sebességén, amit a vizsgálatokat nélkülöző államtitkári kijelentések katalizáltak. A "prófécia" bekövetkezett a kiszabott 135 milliárd forintos környezetvédelmi bírsággal, szerencsére a bíróság bizonyítási lehetőséget adott a cég számára, és felfüggesztette a végrehajtását - fogalmazott.
