A vidéki embereknek nagy segítség lesz majd, hogy lakóhelyükhöz közel, rugalmasabb időbeosztással, könnyebben tudják majd az olyan ügyeket is intézni, amelyekért eddig a megyeszékhelyre kellett utazniuk. Az ügyintézésre a járási hivatalok részeként működő, hétfőtől-péntekig 8 órától 20 óráig nyitva tartó kormányablakokban vagy a településre kirendelt ügysegéd által lesz lehetőség.
Minden egyes járásban – a kormány szerdai ülésén elfogadott kormányrendeletben kijelölt – járásszékhelyen lesz járási hivatal, amely a megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként működik majd. A jogszabály tételesen rögzíti az egyes járási hivatalok székhelyeihez tartozó településeket is. Budapesten nem járási, hanem kerületi hivatalok alakulnak minden kerületben, szintén a fővárosi kormányhivatal részeként.
A járási hivatal kétféleképpen biztosítja majd az állampolgároknak az ügyfélszolgálatot. Azon városokban, ahol a lakosok és az elintézendő ügyek száma indokolja, ott minden munkanapon állandó ügyintézést biztosító kirendeltséget működtet. A kisebb településeken heti 1-2 alkalommal tart majd ügyfélfogadást a települési ügysegéd a települési önkormányzat által biztosított helyiségben. A kormányhivatal a belső szervezet kialakításkor – az önkormányzatoktól átkerülő ügyintézők és feladatok függvényében – dönt arról, hogy melyik településen, melyik típusú ügyfélszolgálatot működteti.
A járások és a járási székhelyek kialakításának alapelve az volt, hogy a megyék határaihoz igazodva az állampolgárok számára biztosítsa az államigazgatási szolgáltatásokhoz való gyors és könnyű hozzáférést, és a jelenleg létező ügyintézési helyszínek lehetőség szerint maradjanak meg. A járási rendszer kialakításának szakmai előkészítését szakmai hatástanulmányok, kutatások, valamint széleskörű szakmai, társadalmi, politikai egyeztetések előzték meg, amelyek már a tavalyi év közepén megkezdődtek. A Kormány a járások kialakításának elveiről és az előkészítés feladatairól 2011. szeptember 1-jén döntött. Az eredeti kormányzati elképzeléshez képest az egyeztetések hatására módosult a szabályozás például a járások számát tekintve, az eredeti terv szerint vidéken 168 járás és fővárosban 7 körzeti hivatal lett volna.
A most elfogadott járási székhelyek listája a jövőben módosulhat. A kormány biztosítja a településeknek arra a lehetőséget, hogy javaslatot tehessenek a más járáshoz történő átcsatolásukra, vagy önálló, új járás kialakítására. A kormányhivatal feladata lesz megvizsgálni, hogy indokolt-e a település kérése (pl. valóban hatékonyabbá tenné-e a feladatellátást a más járáshoz való átsorolás, illetve a kormányhivatal mérlegeli azt is, hogy a közlekedési feltételek változása befolyásolja-e a járási székhely megközelítését). Az átcsatolásról a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslata alapján a kormány hozhat döntést minden negyedik évben, először a járási hivatalok felállítását követő negyedik évben, 2017-ben.
A kormány a közelmúltban döntött a járási hivatalokhoz kerülő feladatokról is. Elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi- és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik át a településektől a 2013-ra megalakuló járási hivatalok. Jövő évtől a járási hivatalokon belül szakigazgatási szervként működik a járási gyámhivatal, a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal, a járási munkaügyi kirendeltség.
A hatáskörök szétválasztásánál kiemelt szempont volt, hogy a helyi szabályozáshoz kapcsolódó, helyismerethez kötődő, mérlegelési jogkörbe tartozó ügyek lehetőleg maradjanak a települési jegyzőnél, ahol viszont az adott ügyben az államnak van egyértelműen feladata, szerepe, ott a járási hivatal tudjon majd hatékonyabban intézkedni. Az egységes szabályozók mentén véghez vihető eljárásokkal hatékonyabb, racionálisabb ügyintézés valósulhat meg országszerte. A jegyzőktől átkerülő államigazgatási ügyek évi közel ötmillió államigazgatási ügy intézését jelentik a járási hivatalokban.
Az államigazgatási feladatokkal együtt a járási hivatalok átveszik a polgármesteri hivataloktól az e feladatokat jelenleg is ellátó a köztisztviselőket. Az ő jogviszonyuk így kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át. Nemcsak a munkatársak, hanem a feladatellátáshoz szükséges ingó- és ingatlan vagyonra is szükség lesz a járási hivatalokban, ezek a Magyar Állam ingyenes használatába kerülnek, a vagyonkezelő a kormányhivatal lesz. A kormányhivatalok és az önkormányzatok október végéig megállapodásban rögzítik a járási hivatalhoz kerülő köztisztviselők létszámát és az ingyenesen használatba vett ingatlan és ingó (pl. infokommunikációs) eszközöket. A kormánymegbízott az átadás-átvétel előkészítésére és lebonyolítására járási biztost nevezhet ki. Az önkormányzattól átvett és kizárólagosan általa használt ingatlanok fenntartásával kapcsolatos költségeket a járási hivatal viseli, a helyi önkormányzattal közösen használt ingatlanok fenntartásának költségeit pedig megosztják. Az év végéig a polgármesteri hivataloknak, jegyzőknek minden, a feladatátvétellel kapcsolatos ügyiratot is át kell adniuk. A most elfogadott és a Magyar Közlönyben hamarosan megjelenő kormányrendelet az önkormányzatokkal megkötendő megállapodás mintáját is tartalmazza.
