A 18 és 64 év közötti életkorú felhasználók megkérdezésével 24 országban összeállított 13 ezer fős reprezentatív minta alapján készült tanulmány új trendek kialakulására figyelmeztet a globális kiberbűnözésben.
A legszembetűnőbb fejlemény, hogy a célzott támadások súlypontja egyre inkább a mobil eszközökön futó szoftverekre, illetve a közösségi oldalakon keresztül megszerezhető személyes adatok begyűjtése felé tolódik el.
Bármely mobilkommunikációs eszköz azonban gyakorlatilag ugyanolyan számítógép, mint amilyen a hagyományos asztali számítógép vagy a laptop, ezért biztonságos használata is ugyanolyan elővigyázatosságot követel meg.
"A kiberbűnözők taktikát változtattak azzal, hogy elkezdték célba venni a gyorsan növekvő mobil platformokat és közösségi oldalakat, ahol a felhasználók még kevésbé vannak tudatában a biztonsági kockázatoknak" - mondta a sajtónak adott tájékoztatón Rakoncza Zsolt, a Symantec fogyasztói üzletága, a Norton értékesítési igazgatója. Hozzátette, hogy már a Norton az idén korábban közzétett internet biztonsági tanulmánya is a mobil sebezhetőség duplázódását mutatta ki 2011-re az előző évihez képest.
Újabban maguk a kiberbűnözők is komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy ne is alakuljon ki veszélyérzet a felhasználók körében. A "hagyományos" kiberbűnözési formák által okozott látható és érzékelhető, nyilvánvaló rombolás már a múlté. A módszerek sokat fejlődtek, az alkalmazott eszközök kifinomultabbá váltak. A cél: minél tovább észrevétlenül maradni, az adatokat folyamatosan gyűjteni. Sajnálatos módon a felnőtt felhasználóknak 40 százaléka nincs tisztában azzal, hogy a kártevő szoftverek diszkrét módon is képesek működni.
A tanulmány kimutatása szerint a vizsgált 24 országban 12 hónap alatt 556 millióan estek áldozatul a kiberbűnözésnek, ami összesen 110 milliárd dollár, esetenként 197 dollár anyagi kárt okozott. A felnőtt felhasználók 67 százaléka esett már áldozatul kiberbűnözésnek és ezek 46 százaléka tavaly.
Az internetező felnőtteknek 21 százaléka került kapcsolatba a kiberbűnözéssel mobil eszközökön vagy közösségi oldalakon. A közösségi oldalak felhasználói körében pedig az arány 39 százalék. A közösségi oldalakon a felhasználók 15 százalékának törték már fel a profilját. Tízből egy felhasználó ismerte be a felmérésben, hogy dőlt már be közösségi hálón terjesztett átverésnek, hamis linknek.
A közösségi oldalakon a felhasználók 44 százaléka védekezik valamilyen módon a fenyegetések ellen, és 49 százalékuk használja az oldalak adatvédelmi beállításait.
A legtöbb internet felhasználó csak a legalapvetőbb lépéseket teszi meg személyes adatai védelmében, például törli ki a gyanús elektronikus leveleket, vagy jár el elővigyázatosan internetes adatközlés esetén. Negyven százalékuk nem használ bonyolult jelszavakat és nem változtatja rendszeresen azokat - állapítja meg a 2012-es Norton Kiberbűnözési Tanulmány.
