Kumin Ferenc, a Miniszterelnökség nemzetközi kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára az M1 Az Este című műsorában elmondta: a vizsgálat már január elejétől tart, ekkor foglalkozott az Európai Parlament ülésén a magyarországi demokrácia helyzetéről. A bizottság az EP baloldali frakciójának nyomására kapott mandátumot a magyarországi vizsgálatokhoz - fogalmazott.
Az államtitkár azt mondta: a delegáció és a különmegbízott hoz döntést a vizsgálati folyamatról. A szervezet már felvette a kapcsolatot kormánypárti és ellenzéki vezető politikusokkal, vezető civilekkel, korábbi politikai vezetőkkel, a korábbi Legfelsőbb bíróság elnökével, valamint a korábbi köztársasági elnökkel, Sólyom Lászlóval is.
Mint mondta, a delegáció kedden Navracsics Tiborral találkozott, ahol Répássy Róbert is jelen volt; itt a jogrenddel kapcsolatos kérdések kerültek terítékre. Hozzátette: szerdán maga is részt vesz egy találkozón a delegációval, ahol őt is kérdezni fogják.
A szervezet elsősorban a bizottság által korábban kifogásolt törvényekkel kapcsolatban érdeklődik, de felvetődnek olyan kérdések is, melyek közvetlenül ugyan nem ütköztek az Európai Unió jogrendjébe, de a Velencei Bizottság napirendjére felkerültek – mondta Kumin Ferenc.
Hozzátette: azok a kérdések, melyekkel a bizottság elkezdte a munkáját, annak jelentős része okafogyottá vált, mert törvénymódosításokkal, törvényhozással lekerültek a napirendről.
Kumin Ferenc a műsorban a közszolgálati dolgozók leépítésével kapcsolatban azt mondta: a kormány célja, hogy a közszolgáltatások színvonala úgy nőjön, hogy a rendszer elviselhető költségeket jelentsen. Mint mondta, rengeteg tartalék, betöltetlen státusz van a rendszerben.
„Sokáig azt sem tudtuk, hány ember kapja a fizetését valamilyen központi forrásból. Éppen ezekben a napokban fog beállni az a módszer, amelyben a közszféra tagjai a bérüket kapják. Ez egy központi csatornába kerül ezentúl” – fogalmazott az államtitkár hozzátéve: fontos kérdés, milyen igények vannak akár az oktatásban, vagy a közigazgatásban, és a létszámadatok és létszámkínálatok ennek megfelelőek legyenek.
Meg kell vizsgálni, hogy a nyugdíjba vonuló, vagyis kieső, távozó státuszoknak a pótlására valóban szükség van-e – fejtette ki. Mint mondta, Magyarországon az európai átlagnál többet költünk a közszférára, a számok inkább a mediterrán világot idézik.
Arra a műsorvezetői felvetésre, hogy a kormány megfontolná, hogy felső határt vezessen be az egy embernek kifizetendő szociális támogatásokban, azt mondta: a kormány azt vallja, hogy aki tud dolgozni, aki számára valamilyen munka felkínálható, az munkával keresse meg a kenyerét, és ne alakulhasson ki az a helyzet, hogy csábítóbb legyen a szociális juttatások rendszerén keresztül a munka nélkül szerezhető jövedelem.
Hozzátette: hosszútávon drágább, ha munkaképes, egészséges emberek nem dolgoznak, a kormánynak ezért kell látnia, hogy egy-egy háztartás különböző forrásokból mennyi pénzt kap.
