– A Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola új helyszínen, az egykori Dimitrovban kezdte meg a tanévet. Sikerült belakni az épületet?
– Amikor szembesültünk vele, hogy költöznünk kell, szomorúan vettük tudomásul a fejleményeket. Ezt a szomorúságot azonban hamar felváltotta a tettvágy. Biztosítani kellett az iskola zavartalan működését. A VMK épülete megfelel a céloknak, hiszen az órák többsége itt megtartható és a Csermák épületében tartott foglalkozásokra is néhány perc alatt átérnek a tanulóink. E néhány alkalmon kívül csak a testnevelés órákat kell házon kívül megoldanunk.
A VMK épülete kisebb a korábbi iskolaépületnél, kevesebb terem áll a rendelkezésünkre. Eddig a kollégium termeit is tudtuk használni, a költözés után ez a lehetőség is megszűnt. Szerencsére délelőtt és a késő délutáni órákban a Csermák épülete teljes egészében rendelkezésünkre áll.
– Mennyire voltak zökkenőmentesek a Dohnányi és a Csermák összevonásával létrejött új intézmény első hetei? Voltak konfliktusok az intézményegységek között?
– A két iskola természetes módon csatlakozik egymáshoz, hiszen mindkettőnek a zenei oktatás a fő profilja. Csak hangsúlybeli különbségek vannak. Éppen ezért teljesen logikus, hogy a két iskola egy intézményen belül működjön. Sokan számítottak konfliktusokra, azonban ezek nincsenek. Úgy látom, mindenki alkalmazkodni akar a helyzethez.
A szervezeti változás a tantermekben folyó munkát nem érinti. Biztosítani tudjuk az oktatáshoz szükséges feltételeket, így a pedagógusoknak és a diákoknak nem kell a különbségek miatt aggódniuk.
– Hogy viselik a diákok a változásokat? A diákotthon elvesztése miatt új környezetbe kerültek, és a városon belüli közlekedést is meg kell oldaniuk.
– A diákotthont a szülők és a diákok is hiányolják. Sokan éppen azért választották a Dohnányit, mert a szállás és az oktatás egy helyen megoldott volt, könnyebb volt beosztani az időt és a pedagógusok mindig a fiatalok rendelkezésére álltak.
Azt látom azonban, hogy az elmúlt egy hónap elég volt arra, hogy a diákok megszokják, adottságként kezeljék az új helyzetet. Azt a negyed órás sétát sem tartom ördögtől valónak, amire így a fiatalok rákényszerülnek.
– Milyen személyi változások történtek?
– A tantestületek többnyire változatlanok maradtak, csak olyan szokásos változások történtek, amelyekre minden tanévkezdéskor van példa. Az iskolák összevonása után a volt diákotthonunkban dolgozó pedagógusok a kollégiumban is foglalkoznak a fiatalokkal.
A Dohnányi és a Csermák intézményegységként vannak jelen a Veszprémi Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményen belül. A Dohnányi intézményegység-vezetője Molnár Péter, a Csermák Antal Zeneiskola élére pedig Uher Bertalan került. A zeneiskolát korábban vezető Ötvös Károly pedagógusként dolgozik tovább, a vezetői feladatoktól visszalépett, hogy a tanításnak tudja szentelni minden figyelmét.
