A Cozma-gyilkosság eljárása során számos olyan esemény történt, amely alapvetően megkérdőjelezi az egész eljárás tisztaságát, pártatlanságát, illetve az ártatlanság vélelmének betartását - fogalmazott Szikinger István, Sztojka Iván védője azt követően, hogy a Kúria hétfőn részben megváltoztatta a jogerős ítéletet, és Sztojka büntetését 8 évről 13 évre súlyosbította. Szikinger arra készül, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul.
Várhatóan az Alkotmánybírósághoz fordul a Cozma-ügy harmadrendű vádlottjának, Sztojka Ivánnak a védője. Szikinger István hétfő délután azt mondta, hogy a tisztességes eljárás sérelmét észlelték már a nyomozás, majd a büntetőper során is, ezért ha azt ügyfele is támogatja, alkotmánybírósági panaszt fognak benyújtani.
A Kúria hétfőn részben megváltoztatta a jogerős ítéletet a Cozma-ügyben, és Sztojka Iván büntetését 8 évről 13 évre súlyosbította, mivel a férfi bűnsegédként részt vett Marian Cozma megölésében. Az első- és a másodrendű vádlottra jogerősen kiszabott 18-18 éves szabadságvesztést ugyanakkor helybenhagyta a legfelsőbb bírói fórum.
Szikinger István elmondta, hogy nem elsősorban a kúriai döntésre kívánja alapítani alkotmánybírósági beadványát, arról majd csak az írásba foglalt határozat áttanulmányozása után tud nyilatkozni. Ugyanakkor szerinte az eddigi eljárás során, különösen a nyomozati szakban, de a büntetőperben is számos olyan esemény történt, amely alapvetően megkérdőjelezi az egész eljárás tisztaságát, pártatlanságát, illetve az ártatlanság vélelmének betartását.
Az ismert civil jogvédő szerint ezek közé tartoznak például a Veszprém Megyei Bíróság elnökének, illetve az országos rendőrfőkapitánynak a nyilatkozatai, melyek A szíven szúrt ország című, alig néhány hónappal a történtek után, még a nyomozás kezdeti szakaszában készült filmben, illetve másutt hangzottak el, és részben súlyos, valótlan állításokat fogalmaztak meg a gyanúsítottakról, részben pedig mintegy prejudikálták, előrevetítették egy szigorú ítélet meghozatalát.
Szikinger István úgy véli, a nyomozás és az elsőfokú büntetőper során történtek a strasbourgi emberi jogi bíróságon is eredményesen támadhatók, ezért ha az Alkotmánybíróság előtt nem járnak sikerrel, feltehetően nemzetközi bíróságon próbálják majd bebizonyítani azon álláspontjukat, hogy a magyar hatóságok a Cozma-ügyben megsértették a tisztességes eljárás és az ártatlanság vélelmének követelményét.
Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott játékosát 2009. február 8-án gyilkolták meg egy veszprémi lokál előtt, segítségére siető társait, a szerb Zarko Sesumot és a horvát Ivan Pesicet életveszélyesen megsebesítették.
A Veszprém Megyei Bíróság 2011 júniusában első fokon, nem jogerősen életfogytiglant szabott ki minősített, több emberen elkövetett emberölés miatt az első- és a másodrendű vádlottra, Raffael Sándorra és Németh Győzőre azzal, hogy leghamarabb 30 év múlva bocsáthatók feltételes szabadságra, Sztojka Iván pedig 20 éves fegyházbüntetést kapott.
Védői fellebbezések folytán azonban a Győri Ítélőtábla az idén április 27-én jelentősen enyhítette a büntetéseket: emberölés alapesete miatt Raffael Sándort és Németh Győzőt 18-18 év, Sztojka Ivánt pedig többrendbeli testi sértés miatt 8 év börtönre ítélte. A másodfokú bíróság ítélete azért tért el jelentősen az elsőfoktól, mert a tábla nem látta bizonyítottnak, hogy az ölési szándékot illetően akarategységben cselekedett a három vádlott, a közös szándék a jogerős ítélet szerint csak a testi sértésnél bizonyítható.
A Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és új másodfokú eljárás lefolytatását indítványozta, részben indoklási kötelezettség megsértése, részben törvénysértő minősítés és törvénysértően enyhe büntetések miatt.
A Kúria a hatályon kívül helyezésre és az eljárás megismétlésére irányuló indítványt alaptalannak találta és elutasította, mert a tábla teljesítette indoklási kötelezettségét. Ugyanakkor a minősítésekkel kapcsolatos indítványnak egyetlen vádlott, Sztojka Iván vonatkozásában helyt adott a Kúria, és ezzel összefüggésben súlyosbította a harmadrendű vádlott büntetését.
