– Mi a városmarketing stratégia célja? Miért jelent ez előnyt a városnak?
– Az egyértelmű, hogy a városok nagy versenyben vannak egymással. Mindenkinek célja a gazdaság élénkítése, új vállalkozások idevonzása, a már meglévők fejlesztése. Fontos, hogy itt tudjuk tartani a fiatalokat, hogy ide járjanak iskolába, itt keressenek munkát maguknak, és itt alapítsanak családot. Ehhez eladhatóvá, vonzóvá kell tennünk a várost, el kell érnünk, hogy mindenki számára pozitív kép alakuljon ki Veszprémről, a város szerethetősége legyen hangsúlyos. Ehhez átütő erejű üzenetet kell megfogalmaznunk.
A stratégiai alkotás folyamatának elején számba vettük Veszprém erősségeit és gyengeségeit, egyszóval a város sajátosságait. Ezek alapján három fő célcsoportot határoztunk meg: a gazdasági szféra szereplőit, a turizmus révén városunkba látogatókat és a kutúra, közélet, közösségi élet területét.
Az elemzésben nem önmagában vizsgáltuk a város adottságait. Számba vettük azokat a hazai és külföldi településeket, amelyek versenytársaink lehetnek. Történelmi és kulturális adottságai miatt Eger, Sopron és Győr ilyen, a szűkebb régiót tekintve pedig Székesfehérvár, Szombathely és Zalaegerszeg is felmerült.
Az első lépés tehát az volt, hogy reális képet alkottunk önmagunkról. Ezután tudtunk olyan jövőképet és feladatokat kidolgozni, amelyek révén olyan imázs alakul ki rólunk, ami sokkal inkább kifejezi az értékeinket.
Ezt követte a vizuális arculat kialakítása, amit szakértők bevonásával alkottunk meg. A célunk egy olyan városarculat kialakítása volt, ami egyértelműen Veszprémre jellemző, és a minőséget szimbolizálja. Egyértelműen építkeztünk a történelmi tradíciókra. Visszaigazolódott, a „Királynék városa” szlogen az elsöprő többség számára egyértelműen Veszprémhez kötődik, így ennek az üzenetnek helye van a város megjelenítésében.
– Milyen kép élt eddig Veszprémről, és ehhez képest milyen változásokra lenne szükség?
– A kutatás eredményei alapján a legtöbbekben egy a hagyományait ápoló, ezeréves múlttal rendelkező keresztény városnak látják Veszprémet. Sokan kiemelték a színvonalas oktatást és az állatkertet mint védjegyeinket. A gazdasági erőnkről elsősorban azok tudtak, akik így vagy úgy kapcsolatban álltak a várossal, de például a környezettudatosság terén mutatott elhivatottságunk – részben a Klímasztár díjnak köszönhetően is – közismert.
A turizmus terén speciális helyzetben vagyunk. A Veszprémbe látogató turisták gyakran nem itt szállnak meg, a térségben nagy verseny alakult ki a szállóvendégekért. El kell érnünk, hogy ne csak egynapos program legyünk a Balatonnál vagy a Bakonyban üdülők számára, növelnünk kell a vendégmegtartó képességünket. Ehhez fokoznunk kell a város elérhetőségét. A 8. számú főút fejlesztése és a kerékpárutak létesítése mellett ki kell aknázni a vasúti hálózatban rejlő lehetőségeket, a vasútállomás és a buszpályaudvar között is élőbbé kell tenni a kapcsolatot.
A fő cél az, hogy Veszprém vonzó desztináció legyen az utazást tervezők számára, és a városmárka beépüljön az emberek tudatába. Ha ezt elértük, akkor a pozitív visszacsatolások az élet más területein is megjelenhetnek. Például egy nálunk nyaraló üzletember a következő befektetése tervezésekor Veszprémet is számításba veheti lehetséges helyszínként.
Szükség van a média segítségére, a szorosabb együttműködésre ahhoz, hogy a ránk jellemző sajátosságok, a „veszprémikumok” jobban rögzüljenek. Ilyen például a vár és a várdomb látványa, a kézilabda szeretete, az érsekség bora, a Szent István völgyhíd, az állatkert, a fiatalok körében népszerű ital, a Fény, a fesztiváljaink, a képzőművészeti gyűjteményeink – különösen a világszínvonalú Vass László Gyűjtemény, és a zenei nevelés intézményei, így a hátrányos helyzetű fiatal tehetségeknek lehetőséget adó Snétberger Központ is.
A város kevésbé ismert értékeit úgy próbáljuk megismertetni a közönséggel, hogy ismert és népszerű elemek mellé társítjuk őket. Erre már korábban is volt példa, amikor két éve a VeszprémFest társrendezvényeként elindultat a Rozé, Rizling és Jazz napok, illetve az idén a Dívák a kolostorban program. Ehhez a csomaghoz lehetne még hozzátenni például az érsekség borát, mint helyi értéket.
Kiváló városmarketing lehetőséget ad, hogy az idén a Kokó Cukrászda készíthette el az ország tortáját. Bár ehhez az édességhez nem lehet új brandet kialakítani, de egy a cukrászda által megálmodott Veszprém-szelet – mondjuk „Veszkrém” néven – jó marketing eszköz lehetne.
A városmarketing stratégiáról fontos tudni, hogy ez egy részben folyamatosan változó anyag. A középtávú tendenciákat megállapítottuk, ennek alapján az adott évre vonatkozó feladatokat pedig újra és újra aktualizálni kell. 2013. januárjától az önkormányzathoz köthető kommunikáció és vizuális megjelenés már ennek jegyében egységes formában zajlik majd. A lehetőségeinkhez mérten fokozatosan adunk egyre nagyobb teret az új arculatnak.
– A város megjelenését eddig meghatározó hagyományos elemeknek – gondolok itt például a zászlóra és a címerre – milyen szerepe és helye lesz az új városarculatban? Nem lett volna jobb a címer motívumrendszerét továbbgondolva, modernizálva megalkotni az új logót?
– A jelenleg használt megújított barokkos címert Somogyi Győző tervezte 1990-ben az 1906-os egyesített címer alapján. Ezt nem szeretnénk újrarajzolni, hanem egy a marketing célokat jól szolgáló városi logót szeretnénk bevezetni. Szét kell választani a címerhasználatot a logó használatától. A város eddig mindenhol a címert jelenítette meg, de nem kell minden névjegyen és plakáton ennek szerepelnie. A vizuális üzenetek terén közérthetőbb formát kell a városmarketingnél használnunk.
Régen a címer egyértelműen azonosította a tulajdonosát. Ma azonban máshogy gondolkoznak az emberek, mások a vizuális szempontok. A tavasszal megrendezett városismereti vetélkedőn résztvevő gyerekek felkészültek a címerből, el tudták mondani, hogy néz ki, amikor azonban a nyári szünet után újra megkértük őket, hogy válasszák ki az eléjük tett címerekből a veszprémit, nem ismerték fel azt száz százalékos magabiztossággal.
Még át kell gondolni, hol lesz a címer helye a vizuális kommunikációnkban, valószínűleg megmarad a hivatalos aktusoknál, a pecséteken, bélyegzőkön. A nyilvános felületeken viszont az új, letisztult, könnyen megjegyezhető és beazonosítható logót alkalmazzuk majd. A logóban megjelenő építőkockákról mindenki más-más, Veszprémhez köthető motívumra asszociálhat: például a várra vagy a királyné koronájára.
A készülő arculati kézikönyv a változatosságot, színességet segíti majd elő. A lényeg, hogy ne legyen unalmas, elcsépelt, ugyanakkor egyértelműen rögződjön a város nevéhez. Ez a cél, most ezen dolgozunk. A városmarketing stratégia megalkotása során különösebb vitáink nem voltak, egyedül a logó esetében született nehéz döntés – persze mindig jobban megosztja az embereket az, ami ízlés kérdése. Én úgy gondolom, hogy megfelelő nyitottsággal mindenki megtalálhatja az arculatban a hozzá közel álló személyes üzenetet.
