A hatályos törvény szerint pénznyerő automatákat ezentúl kizárólag játékkaszinókban lehet üzemeltetni. Szerdán a már korábban kiállított játékterem-engedélyek, valamint a pénznyerő-automata üzemeltetésére jogosító engedélyek is hatályukat vesztik.
Jelenleg három, koncessziós alapon működő játékkaszinó van az országban, és a jövőben a jelenleginél is szigorúbb feltételekhez kötik az alapításukat.
A Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) szerint "a nyerőgép iparág dolgozói számára gyásznapot hirdettek mára a jogalkotók". "Ma éjfélkor országszerte minden I-es és II-es kategóriás játékterem bezár, a betiltott nyerőgép iparágban eddig dolgozó 40.000 ember holnaptól a munkanélküliek táborát bővíti" reagált a törvény kihirdetésére a szervezet, hozzátéve, hogy a vendéglátóhelyek közül tízből nyolc ugyancsak lehúzza a rolót vidéken és a fővárosban.
"A 21 éve liberalizált gazdasági tevékenységként működő ágazatot példátlan módon alig egy hét alatt tiltották be. A szereplők nem tehetnek mást, mint bezárják termeiket és vizsgálják a jogos kárigényük bejelentésének lehetőségét" - fogalmazott közleményében Schreiber István, az MSZSZ elnöke, hozátéve, hogy a jogállamiság keretein belül az Alkotmánybíróságnál, az ombudsmannál és ezzel párhuzamosan Brüsszelben és Strasbourgban is keresik igazukat.
A pénznyerő automaták üzemeltetése után fizetendő játékadóból a kormány 37,2 milliárd forint bevétellel számolt 2012-ben, némileg magasabbal a tavalyi 33,15 milliárd forintnál. A kieső bevételt Lázár János szerint az online szerencsejáték tervezett megadóztatásából pótolják. Az MSZSZ szerint a piaci szereplők különböző jogcímeken évente 70 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe (ebből a játékadó évente 35 milliárd forint volt).
A parlament tavaly szeptemberben a játékadó megemelésével igyekezett visszaszorítani a szerencsejátékokat. Lázár János - akkor még Fidesz-frakcióvezető - indítványára a pénznyerő automaták tételes adója november 1-jétől az addigi mérték öt-, illetve hatszorosával nőtt: havi 100 ezerről 500 ezerre, míg a játékkaszinókban üzemeltetett gépeké 120 ezerről 700 ezer forintra. Emellett bevezettek egy százalékos adót, amelyet a gépenkénti 900 ezer forint feletti - negyedéves - játékbevétel után kell megfizetni, ennek mértéke 20 százalék lett. A játékadó emelése megtizedelte a pénznyerő automatákat: a megnövelt adóteher miatt számuk a 2011-es 22 ezerről 2 ezerre csökkent.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár múlt hétfőn, a kabinet rendkívüli ülése után jelentette be, hogy a pénznyerő játékautomaták működtetésének teljes megszüntetését javasolja a kormány. Ezt azzal indokolta, hogy a korábbi intézkedések csak részben érték el azt a célt, hogy a leghátrányosabb helyzetben élők ne pénznyerő automatákba dobálják a pénzüket, másrészt súlyos nemzetbiztonsági kockázatok is felmerültek a szerencsejáték-iparban érdekeltek tevékenységével kapcsolatban.
A kormány még hétfőn benyújtotta a parlamentnek a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosítási javaslatát, a parlament pedig már kedden elfogadta a törvényjavaslatot.
A Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) szerint a vállalkozóknak negyvenezer embert kell elküldeniük a nyerőgépekre vonatkozó tiltás következtében. A szerencsejáték szövetség korábbi bejelentése szerint pertársaságot alapít a vállalkozások jogos kárigényeinek megtérítése érdekében. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vitatta a piaci szereplők véleményét; múlt heti közleményében a tárca úgy fogalmazott: elsősorban nem foglalkoztatási kérdés a nyerőgépek tiltása, és "minden alapot nélkülöz" az MSZSZ becslése.
Az E-Casino Szakmai Szövetség és az MSZSZ a szerencsejáték-törvény módosításának elfogadása utána köztársasági elnökhöz fordult. Az E-Casino nyílt levélben arra kérte Áder Jánost, kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól a szerencsejáték-törvény kedden elfogadott módosításáról. Az MSZSZ azt kérte, a köztársasági elnök ne írja alá a pénznyerő gépekről alkotott törvényt, továbbá készíttessen elő olyan törvényjavaslatot, amely a nyerőgépiparágat és szereplőit nem lehetetleníti el. Az MSZSZ később azt is bejelentette: az alapvető jogok biztosához fordul és alkotmányjogi panasz indítványt terjeszt be, amennyiben a köztársasági elnök aláírja a szerencsejáték törvény módosítását és kihirdetik a jogszabályt.
Az Európai Játék- és Szórakoztató Szövetség (EUROMAT) az Európai Bizottsághoz fordult a magyar szerencsejáték törvény módosítása miatt. A szervezet annak megvizsgálását kéri, hogy a játéktermeket és e-kaszinókat megszüntető magyar jogszabály megfelel-e az uniós szabályoknak. Az EUROMAT szerint a szerencsejáték törvény módosításával a magyar kormány nemcsak alkotmányos és európai uniós törvényeket hagyott figyelmen kívül, hanem az Európai Emberi Jogok Konvenciójának ide vonatkozó előírásait is. Az EUROMAT mellett az osztrák, a német, a holland és a szlovén tagszövetség külön is panasszal él az Európai Bizottságnál a módosítás miatt.
A WEBGAM Központi Játékszerver tulajdonosa a WSG Szerver Üzemeltető Kft. a múlt héten jelezte, hogy meg fogja vizsgálni kárigénye bejelentésének lehetőségét, miután a pénznyerő automaták üzemeltetésének betiltásával összegzésük szerint több ezer fejlesztői munkaóra, a szerver-fejlesztők több milliárd forintos befektetése, a beszállítók elveszett megrendelései vesztek oda.
