Élő adásban követhettük Felix Baumgartner bázisugró történelmi ugrását a sztratoszféra pereméről. Baumgartner 4 perc 19 másodpercig zuhant szabadesésben, a teljes ugrásidő 9 perc 3 másodperc volt, és az ejtőernyős leggyorsabb sebessége 1137 kilométer per óra volt.
A hét elején többször is elhalasztották a 36 kilométeres magasságból tervezett ejtőernyős ugrást. Az amerikai Roswell mellett rekorddöntésre készülő Red Bull Stratos csapat meteorológusa időjárási okokra hivatkozva döntött a halasztásról.
Az ugrásra Baumgartner évek óta óta készült egy nyolcfős tudóscsoport segítségével, amelynek tagjai kifejlesztették neki a felemelkedéshez használt kapszulát és a védőöltözetet - írta a hvg.hu korábban.
Baumgartner három világrekordot is magáénak tudhat: a legmagasabb bázisugrás és a leggyorsabb szabadesés csúcsának megdöntése mellett a felfele vezető út az eddigi legmagasabb emberrel végrehajtott ballonos repülés. Az ugrás célja azonban nem csupán a rekorddöntés: a közreműködő tudósok tapasztalataikat modernebb űrruhák és ejtőernyők fejlesztéséhez szeretnék felhasználni és információk szereznének arról, miként reagál az emberi test a hangsebesség átlépésére.
Az ugrást végrehajtó Baumgartner már többszörös világrekorder, a világ jelenleg talán legismertebb bázisugrója. A 43 éves férfi 2010-ben állította be az eddigi legalacsonyabb bázisugrás világrekordját, amikor leugrott a Rio de Janeiro-i Krisztus-szoborról. Baumgartner egyébként is híres épületek "meghódításával" vált ismertté, ugrott a franciaországi millau-i viaduktról, a malmöi Turning Torso csavarodó felhőkarcolóról, és elsőként vetette le magát a tajvani Taipei 101 toronyház, a világ akkori legmagasabb épülete tetejéről. Sőt, 2003-ban elsőként repülte át a La Manche-csatornát egy siklóernyőhöz hasonló eszköz segítségével.
