– Hogyan jellemezné az önkormányzat elmúlt két évét?
– A 2010-es önkormányzati választások után kétharmados többség jött létre Veszprémben, mindössze öt ellenzéki ül a tizennyolc tagú képviselőtestületben. A biztos többség tudatában a városvezetés úgy érzi, hogy mindenre fel van hatalmazva, hatalomgyakorlásukat nem veszélyezteti semmi.
Ezzel a magabiztossággal azonban szemben áll az a bizonytalanság, amibe a város sodródott. Az adósságállomány tovább növekedett, az év végére tízmilliárd forint körül lesz. Ráadásul 2012-ben egyetlen esztendő költségvetési egyensúlya érdekében jelentős kiárusításra kerül sor az önkormányzati ingatlanvagyonból. Polgármester úr a tavalyi év elején azt mondta, hogy az adósságspirál itt helyben megállítható, de ahhoz, hogy a gödörből elinduljunk fölfele, kormányzati segítségre van szükség. Ma már látszik, hogy a kormányzati intézkedések inkább megnehezítik az önkormányzatok helyzetét.
Összességében tehát ez a kettősség: a masszív többség magabiztossága és a bizonytalanság jellemezte leginkább az elmúlt két évet.
(archív fotó)
– Az elmúlt két év eredményein végigtekintve hogy látja, mely területeken tartunk jó irányba, és mivel elégedetlen?
– A költségvetési helyzet alapvetően határozza meg az önkormányzat lehetőségeit. Éppen ezért a költségvetési koncepcióban megfogalmazásra került egy olyan irányelv, hogy csak fenntartható projektekbe vágjon bele az önkormányzat, amelyek kedvezőbb működést eredményeznek, közvetve esetleg közvetlenül bevételt jelentenek a költségvetés számára. Ezeknek a feltételeknek például a körforgalom-építés vagy a belvárosi rehabilitáció sem igazán felel meg.
Előbbi nem oldja meg a belváros túlterheltségét – hasznosabb lenne az autós forgalmat inkább a belső körgyűrűre terelni a Jutasi és a Pápai út összekötésével. A belvárosi rehabilitáció alapkoncepciója – hogy a belváros élettel teljen meg, a helyi kereskedők kerüljenek előnyösebb helyzetbe, a gyalogosok nyerjenek teret az autós forgalommal szemben – támogatandó. A valóságban azonban ennek az ellenkezője jön létre: az aluljáróval a föld alá viszik a járókelőket – ez pedig nem gyalogosbarát megoldás, és szembe megy a nyugat-európai trendekkel. Nem látni, hogyan, mitől alakul majd ki nyüzsgő élet a belvárosban. Ráadásul a projekt indulásakor cél volt a magántőke bevonása a konzorciumba, ezzel szemben a Lovassynál az önkormányzati tulajdonban lévő „VKSZ” Zrt. leányvállalata építheti a parkolóházat, és a Hangvillánál is egyre hangsúlyosabb az önkormányzat szerepvállalása.
(archív fotó)
Jó kezdeményezés volt az energiastratégia megalkotása, de már az elfogadása előtt elmondtam a közgyűlési vitában, hogy csak akkor éri el célját, ha pontos cselekvési tervet rendelnek mellé, amit aztán szigorúan betartanak. Ennek hiányában az első év után a beszámolóból kiderült, hogy valóban csorbát szenved a megvalósítás hatékonysága.
Jó cél a helyi gazdaság erősítése is. A balatoni korona bevezetését helyes lépésnek tartom, de itt is hiányzik az alapos cselekvési terv, emiatt pedig lassan terjed el az alternatív fizetőeszköz. Kevés az elfogadóhelyek és a kibocsátóhelyek száma, így csak nehezen érheti el célját a kezdeményezés.
Örvendetes a kerékpárutak fejlesztése, és pozitívnak tartom, hogy a városból kifelé vezető kerékpárutak megvalósítása is folyamatban van. Almádi felé már évekkel ezelőtt kiépült az út, a következő években Nemesvámos és Márkó-Bánd felé is létrejönnek újabb szakaszok, hosszú távon pedig szerepel a tervek között a Gyulafirátóton át a Bakony felé nyitó vonal. Fontosnak tartom, hogy mihamarabb megvalósuljon a belváros és a vasútállomás közötti kerékpárút a Jutasi út mentén, illetve úgy gondolom, hogy a városnak nem feltétlenül újabb aszfaltcsíkokra, hanem kijelölt kerékpárutakra van szüksége. Veszprém egyre javuló kerékpáros infrastruktúrája jó hatással lehet a turizmusra is, és erősíti a városmarketinget.
(archív fotó)
Maga a városmarketing stratégia is hasznos anyag. Örülök, hogy nagyobb hangsúly került a belső kommunikációra: a város akkor látszik majd kívülről is vonzónak, ha az itt élők jól érzik magukat. Azt is jónak tartom, hogy a városmarketing stratégia folyamatosan változhat, alakulhat az ígéretek szerint.
A gazdasági program megalkotásához saját javaslatcsomaggal készült az LMP, ez volt a Zöld Gazdaságélénkítési Stratégia. Bár a városvezetés hasonló célokról beszél, ezt nem fogadták el.
A költségvetés koncepciójának vitájában javasoltam a részvételi költségvetés fokozatos bevezetését, hogy az állampolgárok véleménye egyre növekvő arányban épülhessen be a költségvetésbe. Sajnos ez sem valósult meg.
– Hogyan értékeli a polgármester úr munkáját?
– Egyfelől jellemzi a magabiztosság és bizonytalanság kettőssége, amit korábban már kifejtettem. A városvezetésben nagy a kapkodás. A bizottságok és a közgyűlés elé sokszor megfelelő előkészítés nélkül kerülnek előterjesztések. Sok sürgősségi indítvánnyal foglalkoztunk, köztük nagy költségvetési kihatású előterjesztésekkel is.
Mindezek mellett úgy látom, hogy polgármester úr törekszik a párbeszédre az ellenzékkel – ehhez persze szükség van az erre nyitott ellenzékre is. Meghallgatja a véleményünket, de nagyon ritkán fogadja el a javaslatainkat.
(archív fotó)
– Említette, hogy az ellenzéknek kicsi mozgástér jutott. Ehhez mérten mennyire érzi sikeresnek az elmúlt két évét?
– Igyekszem mindig józan, tárgyszerű hangot megütni, és megpróbálok érvekkel operálni. A munkám során két fő hangsúlyt tudok meghatározni. Az egyik az alternatíva állítása az LMP fő értékei alapján – ezek a fenntarthatóság, az igazságosság és a részvétel. Erre példa a korábban említett zöld gazdasági stratégiánk, vagy a részvételi költségvetés szorgalmazása. A másik fő hangsúly az ellenőrző funkció. Az elmúlt két évben összesen harminc alkalommal éltem a lehetőséggel, hogy napirend előtt felhívjam a közgyűlés figyelmét egy-egy fontos témára kérdés vagy interpelláció formájában. Beszéltem a közlekedésről, hangsúlyozva a közösségi, a kerékpáros és a gyalogos lehetőségeket. Kérdeztem a kultúráról és sportról például a kulturális koncepció, a Kabóca Bábszínház költözése vagy a sportegyesületek támogatása kapcsán. Foglalkoztam a szociális területtel, azon belül például a bérlakások és a bölcsődei férőhelyek ügyével, a méhnyakrák elleni védőoltás támogatásával.
Azt, hogy a munkám mennyire nevezhető sikeresnek akkor tudnám megmondani, ha látnánk a választói véleményeket, hogy mennyit változott az ismertségünk és a népszerűségünk az elmúlt években.
– Az LMP-vel kapcsolatban gyakran hallani, hogy budapesti párt, és nem tudja megvetni a lábát vidéken. Ez mennyire igaz itt Veszprémben?
– Azon dolgozunk, hogy hosszú távon is számolni lehessen az LMP-vel, hogy minél több képviselővel vehessünk részt a következő ciklusok közgyűléseinek munkájában; és ha a választók megtisztelnek minket a bizalmukkal, akkor a városvezetésben is szerepet vállalhassunk. A vidéki települések közül Veszprém az egyik „mintaváros” az LMP-n belül, köszönhetően a kiemelkedő politikai aktivitásnak.
