Az Európa Tanács (ET) által a gyűlöletbeszédről szervezett tanácskozás előtt tartott sajtótájékoztatón Balog Zoltán kifejtette, a konferenciát már hónapok óta készítik elő, és hétfőn egy politikai párt képviselőjének "sikerült megvalósítania" a gyűlöletbeszédet az Országgyűlésben. A miniszter üdvözölte, hogy az egész politikai elit, a pártok és civil szervezetek is megszólaltak az ügyben.
Felidézte, a gyűlöletbeszéd a kommunista diktatúra idején államilag szervezett volt. "Államilag parancsolt" volt embercsoportok - például a parasztság - kirekesztése, megbélyegzése. A gyűlöletbeszéd ma is tovább él Magyarországon, és "a mi dolgunk" határozottan fellépni ezzel szemben - mutatott rá.
Thorbjorn Jagland, az ET főtitkára kiemelte, sokkolta, ami a magyar parlamentben történt, mert egy embercsoport elleni erőszak vagy népirtás általában úgy kezdődik, hogy listázzák a kiszemelt csoportot.
Torgeir Larsen norvég külügyminiszter-helyettes azt mondta, hétfőn emlékeztek meg Norvégiában a zsidók deportálásáról, amelynek alapja ugyancsak a listázás volt. A norvég politikus üdvözölte, hogy a magyar kormány világosan visszautasította a történteket.
Gyöngyösi Márton hétfőn az Országgyűlés plenáris ülésén, Németh Zsolt külügyi államtitkárhoz intézett azonnali kérdésében azt kifogásolta, hogy a kormány nem áll Palesztina oldalára a gázai konfliktus ügyében. Úgy fogalmazott, a világbékét elsősorban Izrael fenyegeti, majd azt mondta: "pont itt lenne az ideje egy ilyen konfliktus kapcsán annak, hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára". Gyöngyösi Márton felszólalását a kormány elítélte keddi közleményében.
