Áder János alkotmányosan aggályos részeket talált a Magyarországon élő választópolgárokra vonatkozó regisztrációs előírásokban. Kifogásokat fogalmazott meg a kampányszabályokkal, a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatos rendelkezésekkel és a törvény hatályba lépésével kapcsolatban is. A köztársasági elnök beadványához az ellenzéki pártok észrevételeit is mellékelte.
Áder János az elnöki hivatal honlapján közzétett nyilatkozatában ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a parlamentben múlt hétfőn elfogadott választási eljárási törvény minden párt és képviselőjelölt számára garantálja az alkotmányos megmérettetés lehetőségét a szabad és demokratikus választásokon. A köztársasági elnök megállapította, hogy a választási eljárási törvény több olyan új szabályt - például a levélben történő szavazást - vezet be, amelyet senki sem illetett alkotmányos kritikával. Hasonlóképpen nem érte kifogás a határon túl élő magyar állampolgárok és a Magyarországon élő nemzetiségi választópolgárok regisztrációjának szabályozását.
A Magyarországon élők feliratkozásának szabályait azonban bírálta az ellenzék, és Áder János is alkotmányosan aggályos részeket talált közöttük.
"Politikai nemzetünk minden polgárának közös érdeke, hogy a felmerülő kételyekre megkérdőjelezhetetlen válaszok szülessenek, miként az is, hogy a jogosnak ítélt alkotmányos aggályokat mielőbb orvosolni lehessen. Az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollja lehetőséget teremt arra, hogy a törvény hiányos vagy pontatlan rendelkezéseit mielőbb újra lehessen gondolni" - olvasható az államfő nyilatkozatában. Áder János emellett köszönetet mond azoknak a parlamenti pártoknak, amelyek kérésére elküldték neki alkotmányjogi kifogásaikat a választási eljárási törvényről.
Az Országgyűlés múlt hétfőn fogadta el az új választási eljárási törvényt, amely alapján a jövőben csak azok szavazhatnak az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon, akik előzetesen kérik felvételüket a választói névjegyzékbe. A jogszabály tartalmazza a korábban már az alkotmányba emelt előzetes regisztráció részletes szabályait. Eszerint a feliratkozás a következő ciklus összes választására érvényes lesz. A regisztrációs időszak a szavazást megelőző 15. napon lezárul, majd a voksolás után újrakezdődik. A Magyarországon élők az internetes ügyfélkapun, illetve munkanapokon a jegyzőnél személyesen kezdeményezhetik felvételüket a névjegyzékbe, míg a mozgáskorlátozottak és az elítéltek kérhetik, hogy a települési jegyző keresse fel őket, biztosítva számukra a feliratkozás lehetőségét. A határon túli magyar állampolgárok levélben vagy az interneten regisztrálhatnak a választásokra.
A választási eljárási törvény emellett szűkítette a pártok kampánylehetőségeit. Ennek értelmében nem reklámozhatnak a kereskedelmi rádiókban és televíziókban 2014-ben, az ötvennapos kampányidőszak alatt csak plakátokon, szórólapokon, valamint a közszolgálati médiában, a nyomtatott sajtóban és az internetes újságokban, hírportálokon hirdethetnek. A szavazás előtti két napban politikai hirdetés nem közölhető, közvélemény-kutatási eredményeket pedig a korteskedés utolsó hat napján már nem lehet publikálni. Az alaptörvény szerint az Alkotmánybíróságnak soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül kell határoznia a köztársasági elnök indítványáról. Ha az Ab alkotmányellenesnek találja a jogszabályt, a parlament újratárgyalja. Ellenkező esetben a köztársasági elnöknek alá kell írnia a törvényt és el kell rendelnie a kihirdetését.
Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteki rádióinterjújában úgy foglalt állást, hogy a választási regisztráció nem alkotmányellenes, hiszen az alaptörvény szabályozza. Emellett ugyanakkor számos részletszabálya van a választási törvénynek, amit azért jó, ha megvizsgál az Alkotmánybíróság, mert az "hűti a politikai vita hőmérsékletét" - tette hozzá a kormányfő. Májusi hivatalba lépése óta Áder János először élt az alkotmányossági vétó lehetőségével.
Az MTI által megkérdezett elemzők szerint bár az Alkotmánybíróság (Ab) a csütörtöki államfői vétót követően az előzetes regisztráció egészét is vizsgálhatja, valószínűleg csak néhány részletszabály újradolgozásra kötelezi majd az Országgyűlést.
Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy Áder János egyértelműen autonóm szereplőként képes megjelenni a magyar politikában, ezt az először használt alkotmányossági vétó is alátámasztja. Szerinte a köztársasági elnök lépésével egyszerre teljesítette az ellenzék és a kormány kérését, amivel jól kifejezte pártok felett álló, a nemzet egységét megtestesítő szerepét. A Nézőpont Intézet munkatársa hangsúlyozta, az államfő véleménye alapján az új választási eljárási törvény minden politikai erő számára garantálja a szabad és demokratikus választásokon való részvétel lehetőségét. Ez azt is jelenti, hogy az ellenzék által leginkább vitatott regisztrációt a köztársasági elnök önmagában nem találta alkotmányellenesnek, ám fontos tartalmi kérdésekben fogalmazott meg észrevételeket - tette hozzá. Fodor Csaba emlékeztetett, az Alkotmánybíróságnak harminc napja van áttekinteni a szóban forgó törvényt, vizsgálata pedig az államfő észrevételein is túlnyúlhat, vagyis a regisztráció intézményének alkotmányosságát, illetve az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek regisztrációról szóló szabályait is elemezheti. Az elemző szerint a választási rendszer erős legitimitást szerezhet az alkotmánybírósági kontrollal, semlegesítve az ellenzéki támadásokat. "Félő ugyanis, hogy az ellenzék megkérdőjelezné a 2014-es választás eredményét, az Alkotmánybíróság megerősítő határozata azonban kiolthatja ezeket a kritikákat" - vélekedett Fodor Csaba. Szerinte az Ab esetleges kifogásait követően az Országgyűlés 2013 első hónapjaiban módosíthatja a választási eljárási törvényt.
László Róbert, a Political Capital (PC) választási szakértője meglepőnek tartja, hogy a köztársasági elnök nem vizsgálta, Magyarországnak szüksége van-e az előzetes regisztrációra, hiszen az államfő közleményében úgy fogalmazott: a választójog korlátozása a demokrácia és a népfelség elvének érvényesülését gyengíti. A PC elemzője szerint az Ab megteheti, hogy csak a választási regisztráció néhány részletszabályait vizsgálja, mivel Áder János csak ezeket kritizálta, de az az út is nyitva áll a testület előtt, hogy áttekinti az új intézmény szükségességét, vagyis azt, hogy milyen legitim célt kíván elérni a törvényalkotó a választójog gyakorlásának korlátozásával. László Róbert úgy látja, az Ab aligha találna ilyen célt, ahogy szerinte ez a kormánypártoknak sem sikerült. Ebben az esetben pedig valószínűleg alkotmányellenesnek mondanák ki a feliratkozási kötelezettséget. A választási szakértő szerint valószínűbb, hogy az Ab nem foglalkozik a szükségesség kérdésével, csak a korlátozás arányosságával. Ha ezt az utat választja, bizonyosan nem semmisíti meg teljes egészében a regisztrációt, de az elnöki indítványban is megfogalmazott aggályoknak megfelelően a regisztrációhoz való hozzáférés bővítésére kötelezheti a törvényalkotót - fejtette ki László Róbert. Az elelmző az "egymásnak is ellentmondó módosító indítványokkal, kutyafuttában törvénybe foglalt kampányszabályozás" kérdésében szinte biztosra veszi az újraszabályozásra kötelezést. A PC szakembere emellett nyilvánvalóan alkotmányellenesnek nevezte a hatnapos közvélemény-kutatási csendet, mivel azt már egyszer a köztársasági elnök által is idézett alkotmánybírósági határozat is kimondta.
