A tavaly ősszel, Sólyom Erzsébet asszony fővédnökségével indított Méltóság Mezeje program pedig a társadalmi felelősségvállalás szükségességére hívja fel a figyelmet. A Veszprém Aréna mellett tavasztól a több veszprémi iskola tanulói által elültetett sárga nárciszok mezeje emlékeztet minket arra, hogy az együttérzés, támogatás és méltóság mindenkit megillet a halál előtti pillanatokban. A nárcisz a rákbetegeket gondozó szervezetek gyakori, a reményt kifejező szimbóluma.
Nálunk mindenki önként vállalja a munkát - mondja Nagy Ágota, a veszprémi Fehér Galamb Hospice Alapítvány munkatársa -, orvosok, szakápolók, fizikoterapeuták, pszichológusok, gyógytornászok, lelkészek, dietetikusok, más szakemberek és egészségügyi végzettséggel nem rendelkező, de képzett segítők. Összesen közel hatvanan dolgoznak az alapítványnál, alapvetően belső elhivatottságból. Nagy adag empátia, tolerancia, alázat és szeretet szükséges ehhez a munkához, ami természetesen nehéz lelkileg, de egy belső megnyugvással is jár. Eltérő világnézetű, különböző gondolkodású emberek -akik megtanulták már az önzetlenséget és elengedést- együtt tesznek azért, hogy a végső stádiumban lévő rákbetegek méltósággal élhessék meg a halál előtti időszakot. Nem áll a mozgalom mögött egyház, nyitottsággal és tisztelettel igazodunk a beteg és családja igényeihez. A végső időszak küzdelmes, de gazdag időszak is, fontos, hogy a maga közegében, méltóságában élhesse meg mindenki. A halál jelenleg tabutéma társadalmunkban, pedig életünk természetes része. Vidéken, kisebb közösségekben még része a mindennapoknak, de a városi, egyre inkább elszigetelődő társadalomban már nem ennek tudatában szocializálódunk. Többek között ezért is a gyerekeket vontuk be a Méltóság Mezeje programba, a szemléletváltás könnyebben megvalósulhat általuk.
