A helyi, városi bíróságok ezentúl járásbíróságok lesznek, a fővárosi kerületi bíróságok megőrzik eddigi elnevezésüket.
Nem változott a helyi bíróságok száma, székhelye és illetékességi területe, az elnevezés azonban — a fővárosi kerületi bíróságokat leszámítva — a bíróság székhelyéül szolgáló település nevéből és a járásbíróság megnevezésből tevődik össze, például a jelenlegi Kecskeméti Városi Bíróság helyett január 1-jétől Kecskeméti Járásbíróság. (Egy éve, 2012 elején a fővárosi és a 19 megyei bíróság, illetve a mellettük működő cégbíróságok neve változott meg törvényszékre, továbbá a Legfelsőbb Bíróság visszakapta a korábbi Kúria nevet.)
Az új helyi bírósági szint "a közigazgatási rendszer átalakításával létrejövő legkisebb közigazgatási területi egységnek, a járásnak mind elnevezését, mind szerveződési elveit követi" - olvasható a törvény indokolásában, amely nyitva hagyja a lehetőségét a helyi bírósági rendszer átalakításának a járások működésének tapasztalatai alapján. A fővárosi kerületi bíróságokon kívül 105 helyi bíróság és 175 járás működik.
A január 1-jétől létrejövő egységes szervezetű közigazgatási és munkaügyi bíróságok a fővárosban, illetve megyénként működnek majd, jobbára a törvényszéki székhelyen. A munkaügyi bíróságokkal való intézményi egyesülés nyomán a munkaügyi perekhez hasonlóan a közigazgatási perekben is másodfokon a törvényszékek járnak majd el. (Korábban a táblák hatáskörébe tartoztak a másodfokú közigazgatási perek.) Az új szervezeti-hatásköri rendszertől a jogalkotó az ügyek másodfokú elbírálásának felgyorsulását várja.
Az újonnan létrejövő különbíróságok regionális szakmai testületeiként közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok jönnek létre, a fővárosban egy, továbbá a 19 megyében még összesen 5. Az új bíróságok a jogelőd munkaügyi bíróságokon működnek tovább, a kezelőirodák is változatlanul az ügyfelek rendelkezésére állnak, akinek pedig folyamatban lévő ügye van, az külön értesítést kap az eljáró bíróságtól. Az eddig törvényszékeken folyamatban volt közigazgatási perek átkerülnek az új különbíróságokra, új ügyszámot kapnak, de a régi alapján is beazonosíthatóak maradnak. Jobbára ugyanazok a bírák tárgyalják tovább az ügyeket. A közigazgatási ügyeket eddig másodfokon tárgyaló táblabírák a törvényszékeken folytatják tovább a fellebbezett ügyek elbírálását.
Január 1-jétől működik az elektronikus bírósági kommunikáció és ügyfélkapcsolat, amelyet a törvényszékek elsőfokú hatáskörébe tartozó ügyekben választhatnak az ügyfelek. Ezekben az ügyekben az interneten is lehet joghatályos beadványokat, például keresetet, különféle kérelmeket a bírósághoz intézni. Az ügyfél a kapcsolatot a bírósággal kizárólag elektronikus úton tartja, ám a bíróság az ellenérdekű fél részére papír alapú másolatot ad ki, tehát az elektronikus ügyfélkapcsolatot választó ellenfele nem kényszerül elektronikus kapcsolattartásra.
Az elektronikus ügyfélkapcsolattal az ügyfelek hivatali időn kívül, személyes megjelenés vagy postai út nélkül juttathatják el beadványaikat a bíróságokhoz. A jogi képviselő nélkül eljáró fél utóbb meggondolhatja magát, kérheti a papíralapú kapcsolattartásra való áttérést, de ehhez igazolnia kell, hogy körülményeiben olyan változás állt be, amely miatt az elektronikus kapcsolattartás aránytalan megterhelést jelent a számára. Lehetővé válik az elektronikus kapcsolattartás az igazságügyi szakértőkkel is.
Az ügyfelek az internetes felületre feltöltött űrlapok közül választhatnak, azokat kitöltve nyújthatják be kérelmüket a bírósághoz. E nyomtatványok használata segítheti a jogszabályokban előírt formai és tartalmi kellékeknek való jobb megfelelést, így csökkenhet a bíróság által elrendelt hiánypótlások száma.
Az elektronikus ügyfélkapcsolat év elejétől fokozatosan és választható módon lép működésbe, mellette a hagyományos papír alapú ügyintézés, kapcsolattartás is megmarad. Az elektronikus kapcsolattartás informatikai rendszerét az Országos Bírósági Hivatal biztosítja. A kézbesítési rendszer használatához szükséges űrlapok a bírósági portálon lesznek elérhetők. A letöltött űrlapokat az ügyfél saját kormányzati ügyfélkapuján nyújthatja be a bírósághoz. Részletes felvilágosítás a www.birosag.hu internetes oldal "Állampolgároknak/ Nyomtatványok, űrlapok" rovatban.
Az elektronikus kézbesítés rendszere az eddigi papír alapú kézbesítés szabályainak megfelelő: a fél a beadványról érkeztetési igazolást és egyúttal az illetékfizetés módjáról tájékoztatást kap, a bírósági irat érkezéséről pedig haladéktalanul, majd három nap elteltével ismét értesítést kap. A fél az iratot az iratra mutató internetes hivatkozás megnyitásával veheti át. Ekkor elektronikus tértivevény jön létre, amelyet megkap az ügyfél és a küldő bíróság is. Kézbesítési vélelem áll be akkor, ha a fél a bírósági iratot az elektronikus kézbesítési tárhelyén való elhelyezést követő öt munkanapon belül nem veszi át.
Büntetőeljárás során az elektronikus kapcsolattartás a bíróságra, ügyészségre, nyomozó hatóságra és büntetés-végrehajtási intézetre korlátozódik. Valamennyi eljárás esetében szabály az, hogy a határidőkbe nem számít be az a nap, amelyen a kézbesítési rendszer legalább négy órán át nem működött. A civil szervezetek közhiteles országos elektronikus nyilvántartása, valamint a csőd- és felszámolási ügyekben az elektronikus ügyfélkapcsolat az eredetileg tervezett 2013. január 1. helyett várhatóan 2014. július 1. napjától válik lehetővé.
