A tanúként meghallgatott Tolnay Lajos a Veszprémi Törvényszéken folyó büntetőper keddi tárgyalásán kijelentette: nem az üzemeltetéssel összefüggésben következett be a tragédia.
A Mal tanúként meghallgatott elnöke több szakértői véleményre hivatkozva azt mondta, hogy a tározó helyszínének rossz kiválasztása, tervezése, kivitelezése és a résfal megépítése előre "kódolta a katasztrófát". Hozzátette: a kérdés csak az volt, hogy mikor következik be. Az átszakadt tározó alatti talaj minősége mellett a helyszín kiválasztásánál nem vették figyelembe az úgynevezett kationcsere jelenségét sem. Ennek során az agyagban lévő kationok 10-15 év alatt a lúggal kölcsönhatásba lépnek, és az agyag elveszíti tartószilárdságát - tette hozzá. Kitért arra is: a vizsgálatok során kiderült, hogy a X-es tározónak nem készítettek megfelelő alapozást, és a gát szilárdsága nem felelt meg az előírásoknak. A katasztrófát az előbbiek mellett az erős szél és a sok csapadék együttes hatása okozta. Elmondta: a cégnek a rendszerváltozást követő, 1997-es privatizációs szerződésében a vörösiszaptérre egyetlen feladat vonatkozott, a talajvíz szennyezését megakadályozó résfal építésének befejezése.
Az ügyész kérdésére, hogy egyetértettek-e a résfal megépítésével, azt válaszolta: ez szerződéses előírás volt, e nélkül kizárták volna őket a pályázók köréből. A résfal kedvezőtlen hatásairól akkoriban nem volt szakmai álláspont, de azóta kutatási eredmények bizonyítják a gátfal stabilitására kifejtett káros hatását - tette hozzá. A tanácsvezető kérdésére kifejtette, hogy a bauxitbányászatot Magyarországon 2015-ig lehet fenntartani, a termelés során keletkező vörösiszap tárolását a X-es és a X/a kazetták mellett a VIII-as és a IX-es tározók falának megmagasításával tervezték megoldani. A falmagasításra a zöldhatóság 2009-ben engedélyt adott, de nem végezték el - mondta. Hangsúlyozta, hogy a cég a privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesítette. A környezetvédelmi beruházások közül kiemelte a 700 millió forintból 2010-re megépült új szűrőüzemet, amely egyéves megtérülés mellett lehetővé tette a technológiaváltást, és a vörösiszap lúgterhelésének csökkentését.
Szabó Györgyi tanácsvezető felolvasta a kihallgatása óta elhunyt környezetmérnök, Komlós Csaba vallomását, ő 12 éven át végezte a tározótér talajszennyezésének vizsgálatát. A kollégája helyett beidézett Maján György elmondta, hogy adataik szerint a résfal 1,5-3 méter magasságúra duzzasztotta a talajvizet a tározók körüli részeken. A talajvíz nyomása az északi falakat terhelte leginkább. A felszín alatti szennyezéseket vizsgáló szakértő szerint 12 év alatt soha nem tapasztaltak jogszabályokkal ellentétes tevékenységet a cégnél, a zöldhatóság a jelentéseiket évről évre jóváhagyta.
A bíróság elutasította a kilenced- és a tizenkettedrendű vádlottak védőinek a vád megszüntetése iránti kérelmét, az indoklás szerint a vád törvényes. Az ügyészség a Mal Zrt. ajkai telephelyén lévő X-es számú vörösiszap-kazettánál bekövetkezett gátszakadás ügyében halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emelt vádat 15 emberrel szemben. A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.
