Péntek délután dr. Márfi Gyula érsek és Tengerdi Győző, a HM Verga Zrt. vezérigazgatója adta át a Fekete István emlékére meghirdetett rajz- és novellaíró pályázat díjait. A rajzok közül az óvodás korcsoportban Mohos Dóra, a kisiskolások közül Izsán Luca, a harmadik-negyedikes korosztályban pedig Bertók Lídia munkáját ítélték a legjobbnak. A legjobb novellát Répás Dorottya írta.
Kilián László
A szombati kiállításmegnyitón Kilián László veszprémi író ismertette Fekete István életútját. Hangsúlyozta: Fekete a kommunizmus előtt kifejezetten felnőtteknek írt, első sikerműve, A koppányi aga testamentuma 1937-ben jelent meg. Két évvel később írta meg Zsellérek című szociológiai feltáró regényét, ami az 1919-es vörös terror idején elkövetett rémtetteket meséli el. E művéért került később tiltólistára. Azokban az időkben, amikor nem jelenhettek meg művei, Fekete a természet és a gyerekek felé fordult, és a hazaszeretetet a vidék és a vadak iránti rajongáson át élte meg.
A Simonyisok a Vuk filmzenéjét is előadták a megnyitó előtt
A tárlat anyagát javarészt a dombóvári Fekete István Múzeum bocsátotta a Szaléziánum rendelkezésére. A múzeum alapítója, Bodó Imre elmondta, Feketéhez hasonlóan ő maga is Göllén született, így adta magát a kötődés a legnagyobb példányszámban eladott magyar íróhoz. Múzeumát díjmentesen tekinthetik meg az érdeklődők, ereklyéit több városba is elvitte már egy-egy időszaki kiállítás erejéig. Célja, hogy Fekete István az őt megillető helyre kerüljön a magyar irodalmi panteonban.
Vuk és Tás
A kiállítás április hetedikéig látható a Szaléziánumban.
| Fekete István 1900-ban született Göllén. Minden idők legnagyobb példányszámban kiadott magyar írója. 1960-ban József Attila-díjjal tüntették ki. Főbb művei: A koppányi aga testamentuma (1937), Zsellérek (1939), Kele (1955), Tüskevár (1957), Bogáncs (1957), Vuk (1965). 1970-ben, hetven évesen infartkus következtében hunyt el Budapesten. |
