A kötetet péntek délelőtt mutatták be az Erdei vendéglőben. A szerzőt Várszegi Botond, a megjelenést támogató Alphavet Zrt. marketing igazgatója méltatta. Elmondta: Kégl Tamás 1938-ban született, 1961-ben szerzett állatorvosi diplomát. Életének szakmai központja Veszprém és térsége, ahol hatósági, nagy- és kisüzemi állatorvosként és az állatkert állatorvosaként doglozott. Az Állatorvostudományi Egyetem oktatójaként számos fiatal szakember pályafutását indította el, publikációi nemzetközi visszhangot kaptak.
A könyvbemutatón felszólalt Ovádi Péter parlamenti képviselő, állatvédelmi kormánybiztos, aki rámutatott: 66 évvel ezelőtt a veszprémi közösség eldöntötte, hogy vadasparkot hoz létre, ami a mai napig meghatározó színtere a városnak. A Veszprémi Állatkert lakosságarányosan kiemelkedő látogatószámot produkál, köszönhetően annak a sok munkának, amit az intézmény vezetői és munkatársai belefektettek az évtizedek során. Ovádi hangsúlyozta: aki az állatkertben dolgozik, az hivatást választott, amit huszonnégy órában kell végezni. Az állatkert a fajfentartó programban és az állatvédelem terén is helytáll, igazi oázist jelent Veszprém számára.
Török László igazgató felidézte, hogy az 1958-ban megnyitott állatkertet a veszprémiek péláds társadalmi összefogással, szó szerint a két kezükkel építették fel, talán ezért is áll közelebb az itt élők szívéhez, mint ami más városokban jellemző.
Kovács Áron önkormányzati képviselő méltatta mindazok szerepét, akik az állatkertben az évtizedek során dolgoztak: az intézmény hidat képez Veszprém múltja és jelene között, minden veszpréminek van gyerekkori emléke a vadasparkkal kapcsolatban.
Sigmond István nyugalmazott igazgató visszaemlékezett, hogy Kégl doktor 1994-ben kezdett az állatkerttel dolgozni, amikor az állatkórház megszaporodott feladatai miatt már nem tudta vállalni az intézmény napi szintű ellátását. Kégl Tamás több könyvet is írt, a mostani igazán nehezen jött világra: már kilenc évvel ezelőtt elkészült, kiadására azonban csak most, az Alphavet hozzájárulása révén nyílt lehetőség.
A szerző egészségi állapota miatt nem tudott jelen lenni, ezért videoüzenetben szólt a megjelentekhez. Elmondta, hogy a kötet összeállításakor egyfelől levéltári forrásokra hagyatkozva dolgozta fel az állatkert történelmét, másfelől pedig korábbi és még aktív dolgozókkal beszélgetve gyűjtött személyes történeteket.