De ki a csuda az a Valentin?
Egyszer régen valamikor a második-harmadik század környékén élt egyszer egy római császár, aki a II. Claudius névre hallgatott. Ez a császár aztán kitalálta, hogy betiltja a házasságot háborús időben, mert az rossz hatással van a katonák csatározásban nyújtott teljesítményére. Egy Valentin nevű püspök azonban szembeszegült az uralkodó akaratával, és titokban esküvői szertartásokat hajtott végre. Mikor a császár ezt megtudta bebörtönöztette, majd február 14-én kivégeztette a törvényszegő egyházi vezetőt. Valentin így végül a szerelmesek védőszentjévé vált.
A szerelmesek ünnepe világot hódít
Az ünnepséget Geoffrey Chaucer angol költőnek köszönhetjük, aki a 1383. február 14-i ünnepségre írta a „Madarak parlamentje” című versét, amely párjukat megtaláló szárnyasokról szól. Lassan szokássá vált, hogy Valentin-napon a szerelmesek verseket vagy virágokat küldenek a szívük választottjának. Németországba az ünnepség egy hatalmas kerülővel jutott el. Az új világba kivándorló angolok leszármazottai hozták be Európába évszázadokkal később a második világháború során.
Variációk Valentin-napra
Nem minden országban ünneplik ugyanúgy a Valentin-napot. Japánban a nők csokoládét ajándékoznak a kiválasztottjaiknak, akik azt egy hónap múlva fehér csokoládéval viszonozzák. A dél-koreaiak pedig ha nem kapnak semmit Valentin-napra, bánatukat fekete szószos tésztába fojtják.
Olaszországban egy külön hagyományt találtak ki az emberek. Ezen a napon a szerelmespárok a hidakon találkoznak, egy lakatra ráírják a nevük kezdőbetűit, felcsatolják valahová, a kulcsot a vízbe dobják, és kívánnak valamit.
Finnországban a Valentin-nap jelentését meglehetősen kibővítették. Az 1980-as évek óta február 14-én a finnek a szeretetet és a barátságot ünneplik. Ilyenkor mindenki apróbb ajándékkal kedveskedik szeretteinek. Ha valakinek nincs párja, attól még a jár neki a szeretet, nemdebár?
Mi a helyzet a Kárpát-medencében?
Magyarországra a rendszerváltás után érkezett meg a Valentin-nap, de hallhattuk már Bálint-napként is emlegetni. Az ünnep nem piros betűs a naptárban, de sokan így is megtartják, és megajándékozzák szerelmüket. Kicsiny országunk nem alakított ki saját szokásokat erre a napra, mivel a társadalom egy része idegenkedik a nyugat utánzásától. Legjobb megoldás talán az lenne, ha finn vagy olasz mintára megcsinálnánk a saját Bálint-napunkat. Ha a karácsonyt, a húsvétot, és a farsangot sikerült magyarra formálni, akkor pont a szerelem és barátság ünnepével ne menne?
