A régész az előadását egy felméréssel nyitotta, amelyben kikérte egyetemisták, középiskolások és általános iskolások véleményét a történelem kutatásának fontosságáról. Az eredmények azt mutatták, hogy ahogy a gyermekek felnőnek, elvesztik az érdeklődésüket a történelem iránt, vagy nem tartják hitelesnek azt. A történész tanulságként megállapította, hogy szükség van az általános iskolásokban megtalálható lelkesedés és érdeklődés fenntartására.
dr. Palágyi Sylvia
Egy másik felmérés során egyetemistákkal utazott Balácára, a római villába, ahol a hallgatók körülnéztek, majd utólag egy kérdőívet töltöttek ki. Az eredmények azt mutatták, hogy a fiatalok gyakran összekeverték az eredeti és a „virtuális” Baláca elemeit. A történész példának hozta fel Corneliust, a villa kitalált urát, akit a látogatás után sokan valós történelmi személynek gondoltak. Zavart okozott az is, hogy az egyik szobában ebédlőt rendeztek be, pedig valójában az ókori rómaiak nem annak használták. Ezt csak a tájékoztató feliratokból lehetett megtudni, amit úgy tűnik, sokan nem olvastak el. A régész kijelentette, ebből arra következtetnek, hogy az eredeti tárgyaknak hangsúlyosabbnak kellene lenniük, mint a másolatoknak, hogy megelőzzék a tárgyi tévedéseket.
A történész beszélt a múzeumok feladatáról. Elmondta, nem csak a tárgyak őrzése és kiállítása tartozik ide, hanem a gyűjtés és rendszerezés is.
Elhangzott a régészeti leleteket első lépésként terepbejárással szerzik meg. Elmennek egy megadott területre és régi tárgyak után kutatnak. Ha találnak egyet, azt összeszedik, rendszerezik, és bejelölik a helyét a térképen. Így készülnek a régészeti topográfiák, amiket sajnos a rengeteg kárt okozó „kincskeresők” miatt csak nagyon ritkán publikálnak.
Egy bizonyos területet feltárásának több módja is van. A falak vagy betemetett árkok megtalálásának egyik módja a légi felvételek vizsgálata. Megtudhattuk, Balácáról több fénykép is készült a levegőből. A felméréseknek az eszközei lehetnek még a talajellenállás vizsgálata, a földradarok és a fémdetektorok. A régész kiemelte, ezek a módszerek azonban sosem tudnak olyan pontos képet adni, mint maga az ásatás és teljes feltárás.
légi felvétel Balácáról (forrás: romaikor.blogter.hu)
Elhangzott, a kormeghatározásban szeretnének dendrokronológiai módszereket használni. Ez a megoldás az évgyűrűk segítségével képes akár egy év pontosságban megmutatni egy fából készült tárgy korát. Ennek alkalmazásához azonban rengeteg előzetes felmérésre lenne szükség az adott terület éghajlatáról és a fáinak felépítéséről.
Más anyagvizsgálati módszerekkel pedig meg lehetne állapítani, hogy égették ki az eleink a téglákat, milyen módszerekkel dolgozták fel a fémeket, és még sokáig lehetne sorolni.
A múzeumok sajnos azonban manapság nem kapnak elegendő finanszírozást. Balácának negyede-ötöde van még csak teljesen feltárva, 2006 óta mégis az anyagi helyzet miatt megszakadtak a munkálatok. A múzeumok számára kiírt pályázatok pedig leginkább kiállítások rendezésére vannak kiírva. Dr. Palágyi Sylvia kijelentette, ő azonban reménykedik abban, hogy az anyagi helyzet rendeződik, és folytathatják a múlt feltárását.
