A miniszterelnök Matolcsy Györgyöt jelöli a Magyar Nemzeti Bank élére. Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt is bejelentette: Varga Mihály eddigi tárca nélküli miniszter váltja Matolcsy Györgyöt a nemzetgazdasági tárca élén.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint amíg nem válik egyértelművé, hogy Matolcsy György milyen változásokat kíván végrehajtani a monetáris politikában, addig marad a bizonytalanság és tovább gyengül a forint. Az elemző felhívta a figyelmet arra is, hogy Orbán Viktor a rádióinterjúban említést tett arról a 16 eszközről, amelyet a jegybankok alkalmaznak a világban a gazdasági növekedés érdekében, ami arra utal, hogy az MNB is átvehet néhányat ezekből az eszközökből. A monetáris politika legfőbb eszközének számító alapkamat tovább csökkenhet 4,75 százalékig - mondta Árokszállási Zoltán. Hozzátette azt is, hogy a 300 forintos árfolyamra ma másként tekint a piac, mint egy-két éve, azt kevésbé kockázatosnak tartja, de a 310 forint már veszélyes lehet.
Simor András veszi a kabátját, a háttérben utódja, Matolcsy György
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője is megerősítette, hogy a piac Matolcsy Györgyöt várta, így a jelölt nem meglepetés. Ezzel együtt Matolcsy bizonytalanságot okozhat eddigi miniszteri tettei, kommunikációs stílusa és a jegybankot, illetve a monetáris politikát illető kijelentései miatt. "Nem várom unortodox lépések gyors bejelentését, és azon belül egyáltalán nem várom a durvább lépések - kéthetes kötvény korlátozása, nagy volumenű állampapír-vásárlás - bevezetését" - fogalmazott Kondrát Zsolt. Ha ezek később előjönnek, annak negatív hatása lehet - tette hozzá. A hitelezés felfuttatására a legvalószínűbbnek egy alacsony kamatú, hosszú lejáratú refinanszírozású hitel bevezetését tartja kívánatosnak az elemző, de ettől sem vár nagy hatást, mivel "az angol jegybank által bevezetett hasonló program is nagyon döcög". Kondrát Zsolt véleménye szerint a kamatcsökkentési sorozat megy tovább, annak előbb-utóbb negatív hatása lesz az árfolyamra.
Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője elmondta: a monetáris tanácsban immár kétharmados többségbe kerülnek a "galambok", azaz a kamat további csökkentése várható, a piac most decemberre 4,25 százalékot árazott be. Ezt az inflációs folyamatok is lehetővé teszik, hiszen már tavasszal elérhető a 3 százalékos cél. Ugyanakkor az elemző figyelmeztetett arra, hogy a kamatvágás miatt a 300 forint feletti árfolyam óriási veszélyekkel járhat egy olyan gazdaságban, ahol a devizahitelek a GDP 16 százalékát teszik ki. Az említettek miatt a forint gyengülése nyomán nagyobb veszteség keletkezhet, mint amennyi nyereség az export élénkülése nyomán befolyhat - tette hozzá. Mivel Magyarország kis, nyitott, devizában eladósodott ország, a monetáris politikában nem alkalmazhatók azok az eszközök, amelyeket a világ nagy jegybankjai bevetettek a gazdasági visszaesés megakadályozása illetve a növekedés érdekében - magyarázta Suppan Gergely, aki Varga Mihály kinevezését a piac számára pozitív üzenetként értékelte. A tárca nélküli miniszter a piac véleménye szerint kiszámíthatóbbá, átláthatóbbá és hitelesebbé teheti a gazdaságpolitikát - mondta a TakarékBank senior elemzője.
Nem okozott meglepetést Matolcsy György jelölése - közölte Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője is, aki arra számít, hogy aktívabb lesz az új elnökkel felálló Magyar Nemzeti Bank, de a klasszikus értelemben vett mennyiségi lazításra, amelyet a világ nagy jegybankjai követnek, Magyarországon nem kerül sor. Az viszont elképzelhető, hogy a bankszektor az MNB-től új feltételekkel közép- és hosszú lejáratú forrásokhoz jut, ami némileg fellendítheti a hitelezést - tette hozzá. "Az alapkamatot minden bizonnyal tovább faragja az MNB, a lazítás orrnehéz lesz, azaz viszonylag gyorsan eljuthatunk a 4,5-4,75 százalékhoz" - fogalmazott a CIB Bank vezető elemzője. Ezzel kapcsolatban azt is kifejtette, hogy a 300 forintos árfolyam még nem, de a 310 forintos már kockázatot jelent a magas devizahitel-állomány miatt.
