Szabó Péter az előadását egy képpel nyitotta, amin a Genfi kálvinista emlékmű szobrai között felbukkan Bocskai István erdélyi fejedelem mása is. Elhangzott, ide azok kerülhetnek, akiket a világon a reformáció legnagyobb alakjaiként tartanak számon.
Megtudhattuk, a 16-17. századi Magyarországon az új tanok rendkívül könnyen terjedhettek el. Ennek az egyik oka Mohács volt, ahol 6 püspöke esett el a királyságnak, így a katolikus hit vezetők nélkül sokat vesztett az erejéből. Ekkor lépett színre egy rendjükből kitiltott ferencesekből álló mozgalom is, akik az emberek közötti egyenlőséget hirdették. Ezek a tanok a parasztság körében rendkívül nagy népszerűségnek örvendtek. Később ennek a mozgalomnak a tagjai közül rengetegen váltak a reformáció prédikátoraivá.
Az új vallás terjedését akaratán kívül elősegítette Szapolyai János is, akit a törökkel kötött szövetsége miatt a keresztény országok kiközösítették. Az előadó itt érdekességképpen hozzátette, VIII. Henrik a hasonló nemzetközi megítélése miatt állítólag rendkívül jó barátságban volt a magyar uralkodóval. Az ország folyamatos viszályai miatt ráadásul Szapolyai keveset törődött az új vallás terjedésével.
Szabó Péter beszélt János Zsigmond erdélyi fejedelemről. Az uralkodó más dinasztiák utolsó tagjaitól eltérően rendkívül jó fizikummal rendelkezett, művelt volt és nyolc nyelvet beszélt. A fejedelem az unitárius vallást követte, rajongott a hitvitákért és igyekezett minden erejével a protestantizmust támogatni. Ő hívta össze 1568-ban a tordai országgyűlést, ahol kihirdették, hogy mindenki azt prédikál, amit akar. Az előadó kiemelte, ez a rendelkezés leginkább az új vallásoknak kedvezett. Így történhetett meg, hogy hamarosan az országnak több mint 80 százaléka protestantizmus valamelyik formáját követte.
János Zsigmond halála után a katolikus Báthory István vette át az irányítást Erdély fölött. Az új fejedelem 1571-ben meghatározza a négy elfogadott vallást, amik törvényesen működhetnek, de megtiltja az újabb hitújításokat. Később aztán Bocskai István a kálvinisták felkarolásával segítette elő, hogy a protestánsok ismét előnyhöz juthassanak.
Szabó Péter
A vallásszabadság Bethlen Gábor korában érte el a fénykorát. A református fejedelem állítólag 28-szor olvasta a Bibliát, aminek a fordítását erősen támogatta. Emellett rendezte az ortodox papok fizetését és tolerálta az iszlám és zsidó vallás jegyeit hordozó szombatosokat is.
I. Rákóczi György felborította ezt a békét és ismét a protestáns vallásokat igyekezett előtérbe helyezni. Az eddig megtűrt szombatosokat pedig egyenesen üldözni kezdte a törökkel ápolt jó viszonyuk miatt. Szabó Péter hangsúlyozta, habár a vallási tolerancia mértéke csökkent, Erdély művelődése továbbra is magas szinten maradt.
Miután a katolikus Habsburgok átvették az uralmat a terület fölött a reformáció megroppant. A 18. századra Erdélyben a régi vallás szerezte vissza a dominanciáját.
A "Fejedelemasszonyok és a vallásszabadság Erdélyben" című előadássorozatát április 3-án folytatják, ahol Mikó Árpád a Magyar Nemzeti Galéria főosztályvezetője beszél majd az erdélyi késő reneszánszról.
A rendezvény a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény és a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár szervezésében jött létre.