Magyarországnak van egy saját elgondolása a gazdaságpolitikáról, amit nagyon sokan bírálnak, "sokaknak van esztétikai kifogása, nem beszélve a politikai kifogásokról", de az eredményességét senki sem vitatja - jelentette ki beszédében a kormányfő, hozzátéve, hogy Magyarország az európai válság közepette sok vitát kiváltva, de stabilizálta gazdaságát.
"2010 októberében nem újítottuk meg az IMF-fel a megállapodást, hanem saját lábra álltunk, és bár akkor azt mondták, hogy ebbe bele fogunk pusztulni, láthatóan elég jó állapotban vagyunk azóta is" - mondta. A miniszterelnök jelezte, abban mindenki egyetért - londoni elemzőktől kezdve az OTP-ig -, hogy a következő években érzékelhető növekedés lesz Magyarországon, és már 2013-ban is bővülni fog a gazdaság.
A portugáliai látogatáson tartózkodó Orbán Viktor úgy ajánlotta a közép-európai térséget a portugál és brazil üzletemberek figyelmébe, mint az Európai Uniónak a következő tíz évben leggyorsabban növekvő régióját. Megerősítette azt az álláspontját, amely szerint azok a közép-európai országok, amelyek még nem tagjai az eurózónának - ide sorolta Lengyelországot, Csehországot, Horvátországot és Magyarországot -, a következő időszakban, "üzletileg még belátható időtávban" nem lépnek be a közös pénzt használó országok csoportjába. Magyarországot mint jó elhelyezkedésű, fejlett infrastruktúrájú, a régió többi államával élő kapcsolatban lévő országot mutatta be a befektetőknek. Magyar ember fedezte fel a golyóstollat, a presszókávét és a számítógépet - mondta. Szerinte ebből is látszik, hogy "a magyarok általában másképp csinálják", vagyis egy innovatív országról van szó, ami üzleti szempontból is értékelhető.
Problémaként említette ugyanakkor, hogy nincs egy magyar-portugál "zászlóshajó", vagyis egy olyan gazdasági együttműködés, amely "messziről is jól látható". A miniszterelnök megítélése szerint azonban a pénzügyi szektorban kialakulhat egy ilyen kooperáció. A portugál-magyar együttműködés további lehetséges területei között említette a vízgazdálkodást, a megújuló energia területét, a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart, valamint az egészségipart.
Orbán Viktor végül kitért a jövő évi választásra, amellyel kapcsolatban szerinte jogos kérdés lehet, hogy a jelenlegi kabinet által felépített gazdasági modell mennyire kormányfüggő. Válaszában egyrészt úgy vélekedett, hogy "az a politikai irányzat, amely mindezt létrehozta Magyarországon, nagyon jó esélyekkel indul a következő parlamenti választáson is". Másrészt hozzátette, hogy szerinte még politikai változás esetén sem lehetne erről a pályáról letéríteni Budapestet, vagyis úgy lehet számolni az országgal, mint Európa egyik legkedvezőbb üzleti lehetőségeket kínáló államával.
Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a konferencián arról beszélt, hogy a magyar kormány "benevezte" az országot a világban zajló szövetségkötési versenybe, és mind országokkal, mind vállalatokkal szövetségre törekszik. Előbbivel kapcsolatban megjegyezte: Dél-Amerikára olyan területként tekint a magyar külgazdasági politika, amelynek esetében komoly erőforrásokat mozgósít a kormány a kapcsolatrendszer újraépítése érdekében. Ebben szerinte Portugáliának komoly hídszerepe lehet. A cégekről szólva pedig elmondta, hogy a kormány úgy döntött, stratégiai szövetséget köt azokkal a nagyvállalatokkal, amelyek Magyarországon munkát adnak, termelnek vagy szolgáltatnak.
Ricardo Salgado Jr., a Banco Espirito Santo vezérigazgatója bevezetőjében a két ország közötti kereskedelmi forgalom növekedését sürgette. Felhívta a figyelmet arra, hogy a világ négy földrészén összesen mintegy 250 millió ember beszél portugálul, és a globális GDP-hez is jelentős részben járul hozzá az ezen a nyelven zajló gazdasági forgalom. Szavai szerint Magyarország hídfőállás lehet a portugál vállalkozások számára a közép- és kelet-európai terjeszkedéshez.
Orbán Viktor miniszterelnök Magyarország tíz gazdasági ágazatát felölelő, 23 cégből álló üzleti delegációval érkezett a magyar-portugál-brazil üzleti fórumra. A magyar cégeknek a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) a portugál partnerszervezeteivel közösen és a lisszaboni magyar nagykövetség közreműködésével szervezte a tanácskozást. A HITA az MTI-t arról tájékoztatta, hogy az üzleti delegációban jelen vannak a környezetvédelem, a vízgazdálkodás, az orvostechnika, az élelmiszeripar, a gépipar, a gyógyszeripar, a fémipar, a járműipar, valamint a tanácsadó és pénzügyi szolgáltatások képviselői. A hivatal közleményében megjegyezte, a portugál-magyar kereskedelmi kapcsolatok hagyományosan magyar külkereskedelmi többletet mutatnak.
Orbán Viktor a nap folyamán Lisszabonban találkozik a portugál állam- és kormányfővel is.
