A kitüntetést minden év június 29-én, a magyar szabadság napján adják át Gödöllőn.
Sólyom László beszédében hangsúlyozta, hogy a díj a magyar rendszerváltás egyik fontos eseményére emlékeztet. Ma nagy divat lebecsülni ezt a korszakot, de a nemzet szabadsága, függetlensége, a piacgazdaság, az egyéni jogok, a jogállam akkor lett megalapozva - mondta. A szovjet kivonulással kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az nem egy pillanat műve volt, hanem folyamat, amelynek nemzetközi beágyazottságáról sem szabad elfeledkezni. Az eseményeket világpolitikai környezetben kell elképzelni, s "büszkén mondhatjuk, hogy megtettük a magunkét". Az alkotmánybíróság egykori elnöke emlékeztetett arra is, hogy amikor összedőlt a szovjet világrendszer, a Nyugat nem tudott mit kezdeni a helyzettel, "tanácstalanság és bizalmatlanság jellemezte a volt szovjet szféra államaival kapcsolatban". Magyarország nagy érdeme és dicsősége, hogy hitelessé tudott válni az intézményeivel. Európában az alkotmánybíróság tagjait úgy fogadták, mint akik az ő nyelvüket beszélik, akikkel megértik egymást. Hozzátette: emlékezni kell a rendszerváltásra, mert igenis voltak óriási teljesítmények.
Réthelyi Miklós volt nemzetierőforrás-miniszter Sólyom Lászlót méltató beszédében egyebek mellett azt emelte ki, hogy az alkotmánybíróság elnökeként kultúrát teremtett, és nemzetközi hírűvé tette a magyar alkotmánybíráskodást. Köztársasági elnökként ötéves ciklusa alatt a pártoktól és hatalmi harcaiktól való függetlenségét végig megőrizte, ugyanakkor erőteljesen emelte fel szavát a politikai élet erkölcsi megtisztulásáért. A politikai elittől való függetlenség volt az elnöki felfogásának alapja, ezért nem kívánt sem a választások időpontjáról, sem az általa jelölt tisztségviselőkről a pártokkal konzultálni. Sólyom László civilként, alkotmánybíróként és államfőként is az egyén szabadságát, emberi jogait, méltóságát és felelősségét érintő területek mindegyikén példamutató és megingathatatlan védelmezője a magyar szabadságnak.
