Október 23-án az egész szabad világ meghajtja fejét a magyarok előtt – kezdte beszédét Orbán Viktor. Mint a kormányfő mondta, a magyar szabadságharcosok felfedték a világ előtt, hogy a kommunizmus megjavíthatatlan.
Orbán szerint 1956 őszén kitavaszodott, az egész szovjet birodalom lába alatt megrengett a föld. 1956-ban nem lehetett szerinte várni, érezte mindenki, nincs tovább, mert semmi nem marad a magyar életből. Felemeltük szívünket, és fellázadtunk.
Fotó: Kovács Tamás - MTI
"Szabadságharcot indítottunk, ahogy egy nagyra hivatott nemzethez illik. Az emberfelettire kellett vállalkozni. Már kötésig süllyedtünk a nagy, szürke és bárdolatlan szovjet masszában. Fegyvert kellett ragadni, és harcba kellett szálni a mérhetetlen túlerővel, és az akkori magyarok megtették, megtették, amit megkövetelt a haza. Dicsőség a hősöknek!"
Szépek, bátrak, és olyan fiatalok voltak, mégis odaadták az életüket a mi szabadságunkért. Akik meghaltak, akiket bebörtönöztek, azok értünk, helyettünk haltak meg. Lemondtak a világról, az életről az életért - mondja Orbán, majd az áldozatok, sebesültek számát sorolja, majd a méltatások után arról kezdett beszélni, hogy a magyarok a 20. században háromszor győzték le a kommunizmust.
Fotó: Kovács Tamás - MTI
A kommunizmust nem a szabad világ vagy a vele szemben álló szuperhatalom döntötte meg, hanem a szabadságra vágyó emberek.
A ’56 után hazánkban maradókról szólva a kormányfő elmondta: nehéz sors várt rájuk, mégis maradtak, a gyerekek miatt, akik túl fiatalok voltak, a nagymama miatt, aki túl idős volt, és Magyarország miatt. Maradtak, és kibírták a megtorlásokat, a lezárt határokat és a bedeszkázott égboltot. Megszültek, megóvtak és felneveltek bennünket, majd egy év alatt felszámoltuk a kommunisták uralmát.
„Döntő csapást itt, ezen a téren mértünk a kommunistákra – mutatott rá beszédében a miniszterelnök. – Az ’56-ban eltiport igazság feszítette a mellkasunkat: nem volt hatalom, ami megállíthatna minket. (...) Itt mondtuk ki, hogy az állampártot rá kell szorítani arra, hogy alávesse magát a szabad választásnak” – folytatta Orbán.
A sors könyvét a hitünk, a bátorságunk, a szeretetünk és az összefogásunk erejével, és ha úgy adódik, a vérünkkel saját magunknak kell írni. A magyar hős nem aggódik a sors miatt, hanem cselekszik. Szép dolog, hogy ilyen sokan eljöttünk, hogy fejet hajtsunk 56 emléke előtt. De önök is tudják, én is tudom, hogy nem csak az emlékezés hozott ide minket. Azért jöttünk, mert tudni szeretnénk, hogy mi lesz - mondja Orbán.
Fotó: Kovács Tamás - MTI
Először is tisztán kell látni, és magabiztosan ki kell mondani, amit tudunk: Tudjuk, hogy a magyar szabadságharcnak árulói is voltak. Tudjuk, hogy külföldről verték le a forradalmat. Tudjuk, hogy sokan segítették az ellenséget. Tudjuk, hogy 2006-ban ezen a napon puskákkal vadásztak ránk a pesti utcán, lovasrohamot vezettek. Mindez azért történhetett, mert azok kezében volt a hatalom, akik gátlástalaul felhasználhatták az állam erőszakszervezeteit a nép ellen. Ma is megtennék, ha megtehetnék, és csak azért nem teszik, mert az előző választáson félretolták őket.
Orbán szerint a baloldal bármikor átadná az országot a gyarmatosítóknak. "A pufajkát öltönyre, a tavarist Tavaresre cserélték". A kormányfő szerint sok mindent elértünk 2010 óta, például lett saját alkotmányunk, segély helyett munkára építjük a nemzetet. Vitákat és összetűzéseket vállaltunk, közeledünk a valódi felszabadulás felé. És azt akartuk, hogy ezt ne lehessen elvenni. Hogy ne vehessék el a nyugdíjat, hogy ne tehessék tönkre újra az országot. Orbán szerint látjuk, hogy megint szervezkedik a baloldal. Pedig "mi békés életet akarunk".
„Akik korábban nyakig eladósították az országot, elvették a jogot, hogy mi magunk dönthessünk a saját életünkről.”
ól tette a Békemenet, amikor visszaverte a gyarmatosítási kísérletet - így mondott köszönetet Orbán.
Nem elég jól kormányozni a miniszterelnök szerint, mert mindenkinek személyesen kell részt vennie a küzdelemben. Szerveződjetek, jelentkezzetek, csatlakozzatok! Nincs okunk kapkodni, de hadrendbe kell állítani csapatainkat, ahogy 2010-ben tettük. Készüljetek, hogy befejezhessükük azt, amit 1956-ban elkezdtünk - zárta beszédét.
