Az I. világháborút követően a trianoni békeszerződés értelmében Magyarország területének mintegy kétharmadát elveszítette, több százezer magyar rekedt az országhatárokon kívül. A magyar kormány a revízió politikáját fogalmazta meg, az igazságtalan paktum újragondolását. Törekvéseiket 1938-ban – noha csak átmenetileg – siker koronázta: november 2-13 között a bécsi döntés által kijelölt 2000 km²-nyi felvidéki területen 860 ezer magyar kerülhetett vissza az országhoz. Összesen mintegy 70 ezer magyar maradt a Felvidéknek vissza nem csatolt területén, ami arányaiban elég igazságos, az etnikai szempontokat figyelembe vevő döntés volt az olasz és a német külügyminiszter részéről. Persze még így is többen várták, hogy befogadja őket az ország, de az akkori körülmények ezt sajnos nem tették lehetővé – mondta el Dr. Limbacher Gábor, a Laczkó Dezső Múzeum igazgatója és a konferencia létrehozója.
Hozzátette, úgy érzi, az I. bécsi döntés hiánypótló téma, és sajnos kevesen is emlékeztek meg rá, hogy éppen a napokban ünnepeljük ennek 75. évfordulóját, holott fontos, hogy ez is a közbeszéd részét képezze. Csak az a nemzet lehet erős, amelyik tud építkezni időben és képes felvenni a történelem fonalát, éppen ezért jött létre ez a konferencia is.
Dr. Limbacher Gábor igazgató
– Emlékezetünkbe kell vésnünk ezt a történelmi pillanatot, hiszen ha nem akarunk teljesen amnéziás, erőtlen nemzetté válni, akkor a múltat számon kell tartanunk, és soha nem szabad lemondani arról, ami a történelmi hatáskörünk és feladatunk. Valamikor Szent István is az égiekben látta a legnagyobb biztonságot és ezért az országot és a koronát Boldogasszonyunknak ajánlotta, végrendeletében ráhagyományozta. Ezt a végrendelet nem korlátozódik az idővel. Az országnak a szent istváni mentalitás szerinti hazaként kezelése minden egészséges magyarnak feladata. El kell ismernünk, hogy az ország területe lecsökkent, de attól még mi ugyanúgy a hazánkhoz tartozónak tekintjük például Kassát, Nagyszombatot vagy éppen Nyitrát, mert a Kárpátalja a közös haza.
Ha hűek akarunk lenni a történelmi igazsághoz, a középkor folyamán a magyar nemzet nem a nyelv és a közös származás alapján szerveződött, hanem a nemesek alkották, akik a szent koronához hűen, a bérükkel adóztak az ország szabadságáért. Így például a horvát eredetű család sarja, Zrínyi Miklós, de a románok, ruszinok vezetői is a magyar nép alkotói voltak. A politikai nemzet képletébe tartoztak, míg az etnikai nemzet mintegy 95%-a nem tartozott a feudális kori nemzetbe. Ugyanakkor volt egy hungarus nemzet jelentés, amelynek értelmében a különböző etnikumok együttesen alkotják a nemzetet, de ez már a politikai nemzet képleten is túlnőtt és az egész népességre kiterjedt. A király és a szent korona szakralitása egy integráló erő volt,– erről nagyon gyönyörű történeti énekeink is vannak –, plusz a közös állambeli lét, a magyar királysághoz tartozás, az, hogy a Kárpátok a világ egyik legszervesebb része, mindenkit egybekötött. Lényegében ezek azok a történelmi indítékok, amik miatt nekünk magyaroknak mindig hivatásunk, hogy felelősek legyünk az egész területért, a nemzetek együttműködéséért – fogalmazott a múzeum igazgatója.
A nemzetközi konferencia célja, hogy az adott történelmi jelenséget ne csak egy oldalról vizsgálja, hanem több álláspontot is figyelembe véve értelmezze vagy gondolja újra azt. A meghívott előadók között a magyarok mellett csehek és szlovákok is szót kapnak. Ezzel egy újszerű megközelítését adják a szervezők a témának, hiszen például amit a magyarok örömmel fogadtak, azt a csehek pont hogy elszenvedték. Persze könnyen előfordulhat, hogy ezzel egyfajta „ellenpontozás” alakul ki a kutatók között, de a cél, hogy tudományos ismeretanyagra és tényekre támaszkodva mindenki megfogalmazhassa és megértethesse a másikkal az ő szempontját.
Az elhangzó előadásokban – Némedi Lajos alpolgármester, Hrubík Béla, Ipolynyék polgármestere és Csáky Pál, Szlovákia volt miniszterelnök-helyettesének köszöntője után – szó lesz többek között a Trianon előtti és utáni béketörekvésekről, a Felvidéki Emlékéremről, Szűcs István távollétében Dr. Limbacher Gábor beszél a revízióról. Simon Attila Kassa visszacsatolására tér ki, cseh megközelítésben hallható a Csehszlovák Köztársaság nemzetiségi politikája, Horváth Csaba az I. bécsi döntés árnyékában tett katonai akciókról tart előadást. Kistérségi, helytörténeti vonatkozásokra is sor kerül, csütörtökön Észak felé! címmel pedig filmet vetítenek – akik ezt megtekintik, hivatalosak az esti fogadásra is.
Dr. Limbacher Gábor megjegyezte, fontosnak tartja elmondani, hogy a hazaszeretet és a nemzeti összetartozás témaköre nemcsak racionalitás kérdése, ezért rendkívül helyénvaló, hogy a nemzeti élet egyik fontos kérdéskörét tárgyaló konferenciára éppen egy érseki székhelyen kerül sor.
A konferencia részletes programja ide kattintva érhető el: http://www.vmmuzeum.hu/rendezvenyek/20131107nemzkonf.jpg
