Elméletileg a regisztrációs adót elkerülő magyarokat, főleg a szlovák rendszámú autósokat célozta a 2011-ben megváltoztatott törvény, amely arról szólt, hogy belföldi üzembentartó, tulajdonos, illetve magyarországi lakóhellyel rendelkező járművezető Magyarország területén nem jogosult külföldi rendszámú autót vezetni.
A jogszabály alkalmazása kezdettől fogva nehézségekbe ütközött, a külföldön élő, dolgozó magyarok több mint tízféle, először még csak hitelesen lefordított papírral igazolhatták, hogy nem adócsalók. Egy-egy papír hiánya miatt az üzembentartóra 800, a vezetőre 400 ezer forint bírságot is kiróhattak a hatóságok.
Szabó Máté ombudsman akkor kijelentette, a jogszabályi rendelkezések alkalmasak arra, hogy sértsék a tulajdonhoz, a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot, valamint közvetlenül veszélyeztessék a tisztességes eljárás jogát. Ezért törvénymódosításra kérte a kormányt – így aztán következett a többszöri alakítgatás.
A szabályozás egyik legkritikusabb pontja, hogy utólagos igazolást nem fogadtak el az eljáró hatóságok. Az Európai Bíróságot a szombathelyi bíróság kereste meg egy vitás ügyben, a magyar fél arra volt kíváncsi, összeegyeztethető-e az uniós joggal az az előírás, hogy külföldi rendszámú autó vezetése esetén csakis a helyszínen igazolható a jogos használat.
Az Európai Bíróság októberben meghozta a végzést. Az iratból kiderül, hogy a magyar szabályozás uniós jogot sért azzal, hogy a polgárok csak saját államukban regisztrált járművel vehetnek részt a közúti forgalomban. Illetve ugyanígy ellentétes az EU-szabályokkal, hogy kizárólag a helyszínen lehet benyújtani az iratokat. Arról nem is beszélve, hogy a büntetés összege akkora, mintha az országban újra regisztrálnák az autót.
