A Sixtus-kápolna világításának megújítását az Európai Unió egyfajta mintaprojektként kezeli. A környezetbarát fényforrások elterjedésének egyik előfeltétele, hogy ezek a termékeket kellően optimalizálják – ellenben a korábbi technológiákkal, például a neon fénycsövekkel, amelyek nemcsak megterhelik a szemet, de a színérzékelést is torzítják.
A Sixtus-kápolna freskóinak megvilágításán dolgozó nemzetközi konzorcium éppen ezekre a problémákra keres megoldást, hiszen a festmények szempontjából különösen fontos, hogy a fények ne roncsolják a képeket (részben az ultraibolya-sugárzás, részben pedig az izzó termelte hő által), és az is megkerülhetetlen szempont, hogy a látogatók a színeket eredeti valójukban érzékelhessék.
dr. Sanda János
Ez utóbbiért felel a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának Virtuális Környezetek és Fénytani Kutatólaboratóriuma dr. Schanda János professzor vezetésével. Az ő feladatuk az, hogy a LED-es világítás megtervezéséhez felmérjék a freskók színeit, és meghatározzák azt a színtartományt, amellyel a világítás az eredeti valójában mutatja meg a Michelangelo által használt árnyalatokat. A technológiát egyébként idehaza is próbálgatják, az esztergomi vár rekonstrukciójánál tesztelgetik.
A Sixtus-kápolnában látható a világ talán leghíresebb freskója
A professzor elsősorban a LED-es világítás területének nemzetközileg is elismert szakértője, amikor épp nem történelmi jelentőségű festmények megvilágításán dolgozik, akkor például olyan területeket kutat, mint az autók LED-es fényszóróinak optimális színtartománya.
Schanda János elárulta, hogy nem volt egyszerű megszervezni a munkát, kisebb ijedtséget okozott például XVI. Benedek pápa lemondása, a kutatócsoport ugyanis éppen kora tavaszra kapott időpontot a kápolna felmérésére, a hagyományosan ezen a helyen tartott, akár hetekig elhúzódó konklávé azonban keresztül húzhatta volna a számításaikat. Szerencsére ezt sikerült elkerülni, és még a konklávé kezdete előtt be tudták fejezni a munkát. A munkaidejük egyébként este hatkor kezdődött, amikor a turisták számára véget ért a látogatási idő, és általában éjfélig, néha hajnali 2-3 óráig is elemezték a freskókat.
