A Belügyminisztérium Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központjában tartott sajtótájékoztatón Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője emlékeztetett a nyári dunai árvízre: az árhullám 2013. június 7-én érte el az ország területét és június 14-én hagyta azt el. Összesen 807,4 kilométeren kellett védekezni, s egy településen, Győrújfalun volt szükség kitelepítésre.
Felidézte azt is, hogy összesen 18 687 rendvédelmi munkatárs, 8 300 katona, 89 speciális mentőszervezet, 3 500 önkéntes mentőszervezeti munkatárs, 1090 polgárőr és 36 780 regisztrált önkéntes vett részt a védekezési munkában.
Hozzátette: sikeresen mozgósítottak, megvédték a gátakat, senki sem vesztette életét, továbbá olyan hatalmas károk nem keletkeztek, mint más, ugyancsak az árhullám miatt védekezést folytató országok esetében. A sikeres védekezést a szakértelemmel, a szervezettséggel és a védelmi igazgatási rendszerrel, továbbá a nagy számban megjelenő önkéntesekkel indokolta.
Külön említette, hogy november 23. és 29. között szintén árvízi helyzet volt Magyarországon, az Vas és Zala megyét érintette.; a főigazgató által csak "villámárvíznek" nevezett árhullám a Rábán és a Murán vonult le. Hozzáfűzte: a gyors reagálásnak köszönhetően ebben az esetben is sikerült megvédeni az érintett településeket.
Molnár Béla, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője arról beszélt: a Tiszán 12, a Dunán 8 jégtörő hajó áll megtankolva készenlétben. Ezeknek az átlagosnál vastagabb a hajótestlemeze, megerősített a hajócsavarja és a bordázata. A hajózó személyzet arra is felkészült, hogy ködös időjárási viszonyok közt kell tájékozódnia.
Szólt arról is, hogy a kiemelkedő stratégiai jelentőségű ipari létesítmények, így például a Paksi Atomerőmű vízkivitelének biztosításáról is gondoskodtak. A belvízi védekezésről szólva a leglényegesebbnek a belvízcsatornákon lévő úgynevezett vízkormányzó műtárgyak jégtelenítését nevezte.
Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke arról beszélt, hogy a honvédség készen áll a téli időjárási viszonyok közt egy esetleges katasztrófavédelmi helyzet kezelésére. A speciális eszközök mellett a személyi állomány is hozzá tud járulni a védekezéshez, jelenleg is négy működési területen 12 laktanyában állnak készen állnak azok a munkacsoportok, amelyek szükség esetén bevethetőek.
Említést tett a különleges, nagy teljesítményű közlekedési eszközökre, a lánctalpas, illetve a kétéltű, tehát szárazföldi és vízi közlekedésre egyaránt alkalmas járművekre, vontatókra, és azokra az eszközökre, amelyekkel a mentési feladatok helyszínén a melegedést, az étkeztetést tudják biztosítani. Szólt a katonai búvárokról is, akik jég alá merülve a felderítésben, illetve szükség esetén a jég alatti robbantásban működnek közre.
Halmosi Zsolt rendőr vezérőrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság rendészeti főigazgatója ugyancsak arról beszélt, hogy a rendőrség felkészült minden olyan feladat ellátására, amely ilyen esetben szükségessé válhat. Hozzátette: 3 600 rendőrt tudnak néhány órán belül mozgósítani erre a célra, de átcsoportosítással ez a szám a 10 ezret is elérheti.
A közrend és a közbiztonság fenntartásával kapcsolatban megemlítette, hogy a nyári dunai árvíz esetén 15 bűncselekmény történt az árvíz sújtotta területeken, valamennyi elkövetőt elfogták és bíróság elé állították. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közveszély helyszínén elkövetett bűncselekményeket minősített esetként szabályozza a jogalkotó, vagyis ezekért súlyosabb büntetés jár.
A légi felderítésben 4 helikopterrel tud részt venni a rendőrség, továbbá 16 robbantómesterük áll készenlétben.
