A 39,4 milliárdos közoktatási normatíva csökkentéséről

"A közoktatásra fordítható állami források egy részét a közoktatási normatív hozzájárulások teszik ki. A pénzügyi válság miatt módosított költségvetési javaslat összesen 39,4 milliárd forinttal csökkenti az Önkormányzati Minisztérium költségvetésében található, közoktatási normatív hozzájárulások összegét. Ez azonban a közszolgáltatásokat nem veszélyezteti. A 39,4 milliárd forintos csökkenés nem áll másból, mint a 13. havi közalkalmazotti bér elvonásából. A normatívába beépített bérjellegű juttatások miatt a normatíva összege valóban csökken, de csak és kizárólag a 13. havi bérek és járulékainak összegével. S ezt az összeget nem az önkormányzatoktól vonja el az állam, hanem a közalkalmazottaktól. Az önkormányzatoknak ugyanis nem kell kifizetni a 13. havi illetményeket (a jelenlegi állapot szerint). Persze várjuk ki a szakszervezetekkel történő egyeztetések végét!
Egyébként a 13. havi bér vagy juttatás elmaradása érthető módon fájdalmasan érinti a pedagógusokat is, csakúgy, mint a közszféra többi dolgozóját. Mégis jobb megoldás a jelenlegi helyzetben ezt az utat választani, mint az állami alkalmazottak közül például minden tizedik álláshelyet megszüntetni. Ezzel az intézkedéssel tehát védjük az álláshelyeket és nem azt az utat választjuk, hogy a munkahelyüket elvesztőket nem csak a 13. havi illetményüktől, hanem a kenyérkereseti lehetőségüktől is megfosztjuk. Az oktatási tárca az elkerülhetetlen csökkentést 2009-ben más források bevonásával próbálja ellensúlyozni, mivel továbbra is célja, hogy a pénzügyi válság ellenére fokozottabban elismerjék a pedagógusok munkáját. Az Új Tudás Program 2009-ben 120 milliárd forint pluszforrást biztosít a közoktatásnak. Ebből 27 milliárd forint költségvetési forrás, míg 93 milliárd forint európai uniós pályázati forrás.
Itt szeretném megjegyezni, hogy hazánkban jelenleg az elmúlt 50 év legnagyobb iskola-felújítási programja zajlik, aminek most a "gyorsítását" is tervezzük, pénzügyi források elérhetőségét próbáljuk előrehozni, hogy ezzel is élénkítsük a sajnálatos módon egyre jobban kibontakozó pénzügyi válság közepette a gazdaságot. Az építőiparnak igazán nagy szüksége van arra, hogy minél több feladatot kapjon országszerte a következő költségvetési évben. Veszprém megyében nemrég 10 nyertes pályázatról adhattunk hírt 1,7 milliárd forint értékben, s mindez a közeljövőben 2514 gyermek számára biztosít minőségi, s az eddigieknél korszerűbb oktatási környezetet.

Az Új Tudás Program keretében a 13. havi bérelvonások és az általános kiadáscsökkentések ellenére az oktatási tárcának sikerült elérnie, hogy jobban elismerjék az osztályfőnökök munkáját. Ma Magyarországon 65 ezer osztályfőnök dolgozik. Az OKM az osztályfőnökök pótlékát, kiegészítő illetményét az Új Tudás Program keretén belül 2009 februárjától másfélszeresére emeli. Az a 65 ezer pedagógus, aki ilyen kiemelkedő munkát végez, és az osztályfőnöki feladatok ellátásával többletterhet vállal a jelenlegi havi 6 ezer forintos pótlék helyett mintegy 9 ezer forintot kap minden hónapban.
Hasonlóan fontosnak tartja a tárca a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatását-nevelését vállaló pedagógusok munkáját is, ezért 2009-től számukra is külön pótlékot hoz létre.
A költségvetés most végszavazás előtt álló tervezete 1 milliárd forintot javasol elkülöníteni a sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó pedagógusoknak, 1,1 milliárd forintot különít el a pedagógusok teljesítménymotivációs pályázatára, mellyel azok az iskolák élhetnek, akik kidolgozták és magas színvonalon működtetik minőségirányítási rendszerüket.
Már elfogadott javaslatként jövőre is rendelkezésre áll a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára a nyári táboroztatáshoz 600 millió forint, esélyegyenlőségi és integrációs programok támogatására 420 millió forint, de a különböző fogyatékkal élőket képviselő országos szervezetek működtetéséhez nyújtandó támogatások összegét is sikerült úgy bővíteni, hogy az az idei évnek megfelelő szinten maradhasson.

A vehírnek ugyanebben a tudósításában szerepel az alábbi, pontatlanságot is tartalmazó mondat: >>A közoktatási alapnormatíva idén 2,55 millió volt, az új tervezet már csak 2,45 millió forintos támogatást ad az iskoláknak, ami az eredeti tervhez képest 15 százalékkal kevesebb, a tavalyi évhez képest pedig nominális csökkenést jelent.<<
A leírt mondat azért pontatlan, mert nem utal arra a lényeges részletre, miszerint a költségvetési tervezet 3. változata alapján ez a teljesítmény-mutató néven ismert 2,55 millió forintos összeg 100 ezer forinttal 2,45 millió forintra csak 2009. szeptember 1-től csökkent volna a pénzügyminiszteri javaslat szerint (2009. január és szeptember között változatlanul 2,55 marad) és a csökkenés oka csupán a 13. havi illetmények megvonása.
S bár az igaz, hogy a 2009. évre tervezett költségvetés első benyújtott változatában még a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai közül a közoktatási alap–hozzájárulás fajlagos összegének jelentős -mintegy 230 ezer forinttal történő- növelésének szándéka szerepelt, az megint csak téves állítás, hogy az eredeti tervhez képest a 2009. szeptemberére tervezett összeg 15 százalékkal lenne kevesebb, mint a 2008-as évben biztosított összeg. Akkor ugyanis közel 420 ezer forinttal kellett volna csökkenteni a 2,78 millió forintot és nemcsak a 2009-es év utolsó harmadától, hanem már az év elejétől.
Ezzel szemben viszont a költségvetés parlamenti általános és részletes vitája alatti időben olyan módosító javaslatokat dolgoztunk ki, aminek az eredményeképpen 2009. szeptemberétől a 2008. évben nyújtott 2,55 millió forint/teljesítmény-mutató/év értéket mindössze 10 ezer forinttal csökkentve 2,54 millió forintos szinten biztosítjuk várhatóan a közoktatási alap-hozzájárulás összegét. S 2009. szeptemberéig megmarad a 2,55 millió forintos teljesítménymutató érték. (Bármilyen furcsa is ez első hallásra, meg kell érteni, miután ebből az összegből a fenntartóknak nem kell 2009-ben 13. havi béreket fizetni, ez így még némi forrásbővülési lehetőséget is jelent majd az intézmények és fenntartóik számára a következő költségvetési évben.)

A kormány folyamatosan tárgyalva a szakszervezetekkel legutóbb azt ajánlotta, hogy 140 ezer forintos fizetéshatárig mindenki megkapná a 13. havi illetmény helyett járó pótlékot. Ezzel a közszféra dolgozói számítások szerint a 13. havi illetményüknek csupán az egyharmadától esnének el. A szakszervezetek képviselői viszont ezzel a mértékkel nem elégedettek. A kompenzációs módszer a 13. havi nyugdíj átalakításához hasonló elven működne, azaz a kormány maximálná a közszféra 13. havi járandóságát. Így az alacsonyabb jövedelmű közalkalmazottakat, pl. az ápolónőket, iskolai takarítókat, vasutasokat, pályakezdő pedagógusokat nem érne anyagi hátrány, hisz gyakorlatilag ugyanazt az összeget megkapnák egyszeri kompenzációban, mint eddig a 13. havi alapilletménnyel, s a magasabb jövedelműek sem az egész összeget veszítenék el ebben a nehéz, válságos világgazdasági helyzetben, hanem annak csak egy részét, a munkáját viszont senki."

(Katanics Sándor)