Choderlos de Laclos 1782-ben vetette papírra Veszedelmes viszonyok című levélregényét, férfiak és nők intrikákkal, cselszövésekkel átszőtt, szövevényes kapcsolatainak történetét. A regény azóta számos feldolgozást ért meg filmvásznon és színpadon egyaránt, a műből Christopher Hampton készített színpadi átiratot a ’80-as években, amely a francia szerző eredetije mellett a Petőfi Színház új darabjának alapját is adta.
– Egy több mint 500 oldalas levélregényről beszélhetünk az eredeti mű esetében, amit persze sűríteni kell, hogy színházi előadásként is megállja a helyét, mégis szinte önmagát kínálja színpadra, mert van benne egy nagyon erős teátrális, drámai vonulat – mondta el Guelmino Sándor, a darab rendezője. – Tulajdonképpen az élet enciklopédiájának is tekinthető ez a történet, teli van olyan élményekkel és érzelmekkel, amelyek nap mint nap szembejöhetnek velünk, ha az ember igazán bátran éli az életét. Úgy gondolom, kellenek is ezek a tapasztalatok ahhoz, hogy az ember belevághasson ebbe az előadásba. A rendezés során igyekeztem ezt szem előtt tartani, nagyon sok adaptációt olvastam a regényből, összehasonlítottam őket és a saját élményeimmel vegyítve készítettem el az interpretációmat.
Guelmino Sándor hozzátette, a végletes érzelmek mellett nagy szerepet kap az előadásban a humor is. „Én nem hiszek a vegytiszta darabokban, azt szeretem, amikor komikum és tragikum egyszerre keveredik, mint ahogy az életben is. Ráadásul mind a regény, mind a Hampton-féle adaptáció tele van olyan szellemes bölcsességekkel nők és férfiak kapcsolatáról, amelyeket mi is ismerünk, csak talán a hétköznapokban nem tűnik fel elsőre. Rengeteg ilyen aha-élmény érheti a nézőt, rádöbbentve, hogy mindezek a dolgok ma is érvényesek, nemcsak a 18. században.”
Oberfrank Pál, Valmont vikomt alakítója kiemelte, reméli, hogy a nézők nemcsak a pikáns, frivol történetet fogják látni, hanem a mögötte húzódó valós mondanivalót is. „Mindannyian emberek vagyunk, tudjuk, hogy a döntéseink ellenére is az életben könnyű meginogni. El kell fogadni a nehézségeinket, és emellett a jóra, a szépségre, a tisztaságra törekedni, amely a gátlástalan ármánykodás felett is képes győzedelmeskedni” – fogalmazott a Jászai-díjas színművész.
Az előadás női főszerepeiben Csarnóy Zsuzsanna, Kéri Kitty és Trokán Anna látható. Guelmino Sándor az előző évadban a Tündérlaki lányok című előadásban már dolgozott együtt a színésznőkkel, az ő játékuk ihlette arra, hogy az idén velük állítsa színpadra a Veszedelmes viszonyokat. Úgy véli, kiváló szereplehetőségeket biztosít számukra ez a darab.
– Nagy, nehéz, összetett szerep az enyém. Merteuil márkiné egy negatív szereplő, aki sok ármányt sző, ahhoz viszont, hogy felépíthessem magamban a karaktert, meg kellett találnom azokat a pontokat, ahol megérthetem, miért cselekszik úgy, ahogy. Terveit legalább annyira ösztönzi a külvilág, mint saját természete. 15 évesen vezetik be a társaságba, a csendes megfigyelő szerepét szánják neki, ő azonban kihasználja ezt. Az érdekli, mit rejtenek el az emberek, nem az, hogy mit mutatnak meg. És aztán ezt elkezdi kihasználni a saját javára, szembefordítja az embereket a titkaik miatt – árulta el karakteréről Csarnóy Zsuzsanna, Jászai-díjas színművésznő.
Kéri Kitty szerint fontos, hogy átlássák a darab tanulságait, ne csak a felnőttek, de azok a tizenévesek is, akik eljönnek megnézni ezt az előadást. Tourvelnéként egy istenfélő, boldog házasságban élő asszonyt alakít, akit a vikomt megpróbál elcsábítani, s a nő végül őszintén beleszeret a férfiba. „Van ebben valami igazán szép, ugyanakkor ott van Cecile Volanges példája is, aki felelőtlenül megy bele egy kalandba. Szeretnénk, ha a darab erre is felhívná a figyelmet, és arra késztetné a szülőket, hogy elbeszélgessenek a gyerekeikkel, milyen veszélyeket rejthet egy elhamarkodott döntés és mennyivel értékesebbek a tiszta érzelmek.”
Az előadás további szerepeiben Jaskó Bálint, Palásthy Bea, Keresztes Gábor, Bajcsay Mária, Halas Adelaida, Máté P. Gábor, Háromszéki Péter és Perjési Hilda láthatók. A díszletet Cziegler Balázs, a jelmezt Kárpáti Enikő tervezte, koreográfus Király Attila.
