Az elmúlt bő száz évet bemutató alkotásokat Kerényi Imre mutatta be a közönségnek. A megnyitón Dominek Anna színművész énekkel és Kisfaludy Sándor Nemzeti énekének elszavalásával működött közre.
Dominek Anna
A kiállításmegnyitón elsőként dr. Limbacher Gábor, a múzeum igazgatója szólalt fel. Kijelentette: az intézmény a múlt megörökítésével és közzétételével szolgálja a nemzetet, de időről időre a jelenhez is kapcsolódik – így az alkotmány illusztrációit bemutató vándorkiállítást is befogadják.
dr. Limbacher Gábor
Dr. Kovács Zoltán kormánymegbízott köszöntőjében kijelentette: nemcsak elődeinkre, hanem alaptörvényünkre is büszkék vagyunk, amit minden hisztériakeltés ellenére elfogadtak, és 2012. januárjában életbe is lépett. Elkészítésére külön bizottság is alakult. A szöveg hosszú időn át formálódott, Schmitt Pál húsvét hétfőn ellátta kézjegyével, és ezzel a jobb élet reményét adta nekünk. Az alaptörvény egyszerre magyar, nemzeti, és korszerű, amire nemzedékek múlva is büszkék lehetnek a magyarok – idézett a volt köztársasági elnöktől Kovács Zoltán.
Az alaptörvény az állam legmagasabb szintű törvénye, magában foglalja a társadalmi együttélés legfontosabb alapszabályait.
Díszkiadása áttekinti a magyar történelem legjelentősebb pillanatait, tartalmazza az elmúlt száz év legfontosabb eseményeit ábrázoló 15 kortárs alkotást. Ezek között akad olyan is, amelyhez személyes érintettségünk is köt minket: megörökítették a vörösiszap-katasztrófát is, ami a mentés során tapasztalt összefogással együtt a nemzet sorsfordító eseményei közé sorolható.
dr. Kovács Zoltán, Kerényi Imre és dr. Limbacher Gábor
A vándorkiállítás az utolsók között érkezett Veszprém megyébe. A múzeumban a Magyarország múltja, jelene és jövője gyermekrajz-pályázat 30 díjazottja is látható. A felhívásra több mint 7000 munka érkezett. Kovács Zoltán kiemelte: fontos, hogy a felnövekvő nemzedék megismerje a magyar történelmet.
Kerényi Imrének, az alaptörvény díszkiadásának atyjának színházi emberként nem a jogalkotás, hanem az „eljuttatás” volt a feladata – jelentette ki. Géza fejedelem óta létezik kancellária, azóta fontos feladat, hogy a nemzethez eljuttassák a döntéseket. Az alaptörvény szövegét bemutatásakor kiadták A4 formátumban; ezt kellett feldúsítani, hogy az átlag polgár számára is érdekessé váljék.
Az egyik első kihívás az alapszöveg lefordítása volt a 13 nemzetiség 14 nyelvére. A cigány kisebbség két nyelvére – a lovárira és a beásra volt a legkevésbé egyszerű átalakítani a szöveget. A legnagyobb dráma az volt – mesélt el egy anekdotát a miniszterelnöki megbízott –, hogy az államtitkárra nem volt szavuk, a fogalomra a fordító nagymamája segítségével alkottak új szót.
- Az alaptörvényből végül többféle méretű kiadást készítettek.
- Az angol nyelvű verziót 112 desztinációban terjeszti a külügy.
Kerényi úgy gondolta, hogy az alaptörvényből egy kegytárgyat kell alkotni: legyen az államnak is egy misekönyve – mondta. A legnagyobb méretű kiadványt kézműves módszerrel allítják elő. A kötet borítójának a Corvinák legnemesebb bordó színét választották ki, Spanyolországból vásárolták meg a marhabőrt hozzá. Összesen hat ilyen példány készült, hárommillió forintból – ezek nagy része a közjogi méltóságoknál található, de egyet elhoztak Veszprémbe is, a kiállításon ez is megtekinthető.
Kerényi Imre
A díszkiadás az alaptörvény szövege mellett a függelékben a magyar alkotmány előképeit is tartalmazza. Mint Kerényi mondta, nagy vita alakult ki arról, hogy mi volt az ország első alkotmánya. Végül úgy találták, hogy ez a vérszerződés volt. A kiadványban felsorolták az összes alaptörvényünket. Kiderült, hogy az alkotmányt számos alkalommal megújították – csak Szent István három verziót adott ki belőle. Nem csoda hát, hogy 1990 után is úgy érezték: szükség van egy új szellemiségű változatra. Az elvont szöveg mellé az érzékekre ható kepéket választottak. „A magyar festészetnek megvan a maga mágikus ereje” – jelentette ki Kerényi Imre.
A tárlat március végéig látható, iskoláknak rendhagyó tanórák tartására is lehetőségük van.
